A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának története (1776-1842)
123 Ugyanezek az évek kitűntek jó minőségű boraikkal, mennyiség szempontjából pedig különösen jók voltak az alábbi évek: 1778, 1784, 1790, 1797, 1823, 1831, 1835 amikor mindig 50 hordó felett szűrtek mustot. A termés alakulását természetesen az időjárás is befolyásolta. Sok időjárási megfigyelés is tükröznek az iratok. A várható termésbecslésnél az inspektorok mindig hivatkoztak az időtényezőkre. A május eleji erős hajtásnövekedésből mindig nagy termésmennyiségre következtettek. S ez legtöbbször így is volt, kivéve, ha a nyár esősre fordult. Ugyanígy a tartósan beállt őszi-, főként az október eleji esők mindig tönkretették a termést, s ilyenkor a szüretet sem lehetett későn tartani. Ha augusztus elején már érett „gohér” fillengeket találtak, abból ugyancsak jó minőségre következtettek, s ez sokszor be is jött. A jó évjáratoknak köszönhető, hogy a debreceni református kollégiumnak ilyen nagy távolságból is érdemes volt műveltetni a szőlőt. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak a hűséges szikszói „inspektorok" is, akik a földnek és bornak Jó gondját viselték”. A kollégium és a városka között végig jó kapcsolat volt a jellemző. A szikszóiak a tiszán-inneni református püspökök minden tiltása ellenére még a tanítóikat (oskola mesterüket) is Debrecenből hozatták szívesebben s nem Patakról. A szikszói szőlőkultúra hatott a debrecenire. Varjas professzor például hárslevelű szőlő-vesszőket hozatott Szikszóról, hogy Debrecenben meghonosítsa azokat. A diákok és a professzori kar is szívesen jött Szikszóra, különösen a szüretekre. Szüreti vendég volt az országos hírű Budai Ésaiás, Hatvani István a kísérleti fizika oktatás első népszerűsítője, Sinay Miklós, Sárvári Pál, a költő Fazekas Mihály és Csokonai. A kollégium vezetői is szívesen vittek maguk közé tehetséges szikszói lelkészeket tanárnak, így például Varga Istvánt, aki akadémiai levelező tag lett. A szüreti munkálatok levezetését, a munkások felvételét, a velük való elszámolást mindig a kollégium valamelyik akadémista diákja végezte. A valódi ön- kormányzat, a diákokban való bizalom szép példája volt ez. A kollégium a szőlő és a Halász Takách Sámuel egyéb adományaiból a hetven év alatt mintegy 200 szegénysorsú diák tanítását tudta segíteni. így a szikszói szőlők közvetetten nagy mértékben hozzájárultak a „kiművelt emberfők” képzéséhez. Ez a tény a felvilágosodás - és reformkori nemzeti művelődésünk szempontjából sem jelentéktelen. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
