A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
100 A pert mindenesetre elvesztették II. Miklós utódai, így a hosszú évtizedekig elhúzódó procedúra során legfeljebb erkölcsi győzelmet könyvelhettek el, a törvényes fiúság elismerésével, anyagi haszon azonban nem származott a pereskedésből. Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi... III. Per vagy perek? (2.) A következő szakaszban, sőt az elsővel párhuzamosan az addig egy oldalon levők próbáltak jogi úton igazat szerezni maguknak, mégpedig egymással szemben. Ebben a periódusban II. György fiai: Gáspár és János küzdenek örökségükért nagybátyjukkal, Gáborral szemben. Pontosabb ismeretekre teszünk szert, ha kézbe vesszük I. Miklós végrendeletét. Csakhogy kettő is található belőle60, az egyik 1745-ből, a másik 1752-ből származik. Valaminek történnie kellett a két dátum között, ami arra késztette Miklóst, hogy új végrendeletet írjon. A családtörténeti művekben nincs jelezve az 1745- 52 közötti időszakra semmilyen jelentősebb esemény, márpedig a végrendelet elején homályosan megfogalmazódik (a pontos ok nélkül), hogy miért is került sor az újraírásra: "Jóllehet 1745-ikben (esztendőben) bizonyos Testamentaria Dispositiot elégséges solemnitássaI (a szokásoknak megfelelően) tettem vala, mindaz által a circumstantiáknak (körülményeknek) változásához képest annak modificatioját szükségesnek lenni ítéltem61. “ Mik ezek a körülmények? Egyetlen eseményhez köthetjük az újrafogalmazást, s ez pedig II. György halála. A pontos dátum azonban nem derül ki a végrendeletből, az elhalálozás időbeli meghatározásában nagy segítségre voltak a későbbi tanúvaliomási jegyzőkönyvek, melyeknek egyikében62 egy Nagy Mihály nevezetű ember (aki nem más, mint a család plenipoteniáriusa) vallomásából kiderül, hogy György 1752-ben halt meg. Az történt tehát, hogy II. György hamarabb halt meg, mint apja (I. Miklós), aki 1756-ban halt meg63. A gyors végrendeletírásnak több oka is lehetett. Az egyik mindenképpen a családfő hosszantartó (kb. 1747 óta) betegeskedése, amit 1752-ben maga is megfogalmaz: "Ezután Kedves Házastársamnak Tekintetes Nemzetes Jáiszay Borbála Asz- szonynak. ki is már tizenhetedik esztendőktűl fogva megélemedett koromban, hozzám igaz szeretettel viseltetett és ötödik esztendőre fordult erőtlenségemben nagy hűséggel hozzám látott, kedvemet kereste64... ” A másik okra is fény derül a forrásokból, ami szorosan összefügg az elsővel. A családfő régóta megromlott egészségi állapota miatt a családi vagyon kezelésében egyre több szó jutott a két utódnak, akik megpróbálták a birtokkormányzat mind több eszközét a saját kezükbe vonni. A végrendeletből világosan kiderül, hogy György és Gábor már apjuk életében sem egyenlő arányban részesedtek a birtokok jövedelméből, s ez a helyzet valószínűleg I. Miklós halála után még további konfliktusokat vont volna maga után: 60 Mindkettő a IV. A. 6/d. 202. kötetben található 61 IV. A. 6/d. 202. k. •“ IV. A. 6/d. 203. k. 6j Egy évvel élte túl első feleségét, Ungvári Katalint. 64 IV’A. 6/d. 202. k.
