A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 167 Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a NYILVÁNOSSÁG ELISMERÉSÉIG (1849-1854) Kovács Teofil Az Entwurf megjelenése, célkitűzései A gróf Leo Thun-Hohenstein oktatási miniszter által beterjesztett Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich (Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve) című dokumentumot, melynek szerzői Franz Exner és Hermann Bonitz egyetemi tanárok voltak 1849. szeptember 15-én hagyta jóvá ideiglenes jelleggel a császár. A rendelet első szaváról röviden csak Entwurfként emlegetett tanügyi reform első előjelét már 1848 májusában lehetett érzékelni, amikor a bécsi forradalom hatására az addig hatosztályos gimnáziumhoz csatolták az első „liceális osztályt“, majd 1849 nyarán a másodikat is.1 Az így létrejött főgimnázium lehetett nyilvános vagy magánjellegű. A nyilvánosság jogát a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium adhatta meg, attól függően, hogy a gimnázium berendezkedése mennyiben adott garanciát a jövőbeni teljesítményt illetően. Főgimnázium szervezéshez legalább 12, algimnáziumhoz 6 tanári állás kellett.1 2 Azok az intézmények, melyek nem tudtak eleget tenni a bővítés feltételeinek algimnáziumokká, vagyis négyosztályos középiskolákká minősülhettek vissza. A gimnáziumot az iskolatanács vezette, melynek elődje többfelé a háromtagú városi vagy községi küldöttség volt. Igazgató csak gimnáziumi tanár lehetett, aki köteles volt legalább havonta tanértekezletet tartani. Az Entwurf elrendelte az osztályfőnöki rendszert, a tanulmányok végét bezáró érettségi vizsgát és megkövetelte, hogy az intézmény a tanév végén értesítőt írjon az iskolában folyó munkáról.3 Új tantárgyak kerültek előtérbe, nőtt a természettudományos műveltség részesedése. A latin nyelv részesedése az 1818. évi ausztriai tantervben szereplő 53%-ról 25%-ra esett vissza. 1 Zibolen Endre: A tantervelmélet forrásai 12. Az Organisationsentwurf és a nyolcosztályos magyar gimnázium. Budapest, 1990 12. 2 Báthory Zoltán - Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon I. kötet 367. 1 Zibolen: 11.
