A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
243 ság 1876. december 5-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a főispánt helyettesítő Simonffy Imre polgármester vezetésével, a tiszti ügyészt, a számvevőt és Steinfeld Antalt bízza meg a városi árvapénztár megvizsgálásával, jelentéstételi kötelezettség mellett. Nem sokkal később megjelent a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t. c., amely nemcsak arról rendelkezett, hogy a városi árvaszék a közigazgatási bizottság felügyelete alatt áll, de bővítette a küldöttség hatáskörét a gyámpénztár kezelése mellett az ügyvitel ellenőrzésével is. A gyámpénztár vizsgálatára kijelölt küldöttség 1885. október 2-án 50 krajcár többletet állapított meg. A közigazgatási bizottság utasította az árvaszéket a jelentéstételre és a különbözet megszüntetésére. Szabó Dániel számvevő és Erdei Mihály gyámpénztárnok 1886. augusztus 22-én jelentette az árvaszéknek, hogy az ipar kereskedelmi bank betétkönyvébe elszámolt 5018 forint 37 krajcár, a nem éppen olvasható kiírás miatt 5018 frt 87 krajcárnak nézték, s ebből adódik az eltérés, melyről az árvaszék 25-i ülésén készült jelentésben tájékoztatta a közigazgatási bizottságot." A debreceni királyi központi fogház állapotáról a királyi ügyész, mint a köz- igazgatási bizottság tagja havonta készített jelentést, melyet a testület ülésein ismertetett. A közigazgatási bizottság által a börtönök megvizsgálására kiküldött albizottság az 1876. évi VI. t. c. 38. §-a értelmében alakult meg. Az évente megalakuló küldöttség elnöke a főispán, helyettese a polgármester, hivatalból tagjai a tiszti főorvos és a királyi ügyész. Ennek megfelelően az 1887. január 5-én megválasztott küldöttség elnöke gróf Dégenfeld József főispán, helyettese Simonffy Imre polgármester, hivatalból tagjai dr. Sárváry Gyula tiszti főorvos és Poynár Dénes királyi ügyész, további tagjai a főispán által kinevezett Armós Bálint, Nemes Kálmán, Fráter Imre, Steinfeld Antal közigazgatási bizottsági tagok. Az albizottság negyedévente nemcsak a városházánál berendezett debreceni királyi törvényszék börtönét, de a rendőrbírói úton kiszabott elzárások céljára szolgáló közigazgatási hatósági fogházat is megvizsgálta. A küldöttség 1890. november 12-i vizsgálati jegyzőkönyvét a köz- igazgatási bizottság december 5-én tartott ülésén tárgyalta és határozott úgy, hogy tekintettel a tarthatatlan állapotokra az igazságügy miniszterhez felterjesztéssel fordul egy, a törvény követelményeinek megfelelő fogház építtetése tárgyában. Az 1878. évi V. t. c. 43. §-a szerint alakult a közigazgatási bizottság fogházfelügyelői albizottsága, amelynek 1915-ben dr. Keserű Lajos királyi törvényszéki elnök a vezetője, tagok pedig Gáthy Bálint királyi ügyész, Körner Adolf közigazgatási bizottsági tag, a fogház felügyelő lelkésze és tanítója.22 23 Hozzá kell tenni, hogy az idézett felügyelő bizottságnak tagja még az igazgató (felügyelő) és a közigazgatási bizottság által megválasztott két egyén. A közigazgatás bizottság 1877. január 2-án tartott ülésén a gőzkazánok fél- évenkénti megvizsgálása és a törvényhatóság területén létező gőzkazánnyilvántartás elkészítése céljából alakította meg a gőzkazán bizottságot, a szakelőadó Orosz János királyi mérnök és Vásáry István bizottsági tag kiküldésével. A közmunka és közlekedési miniszter 1881. július 27-én kelt körrendeletében a kazán vizsgálatok és szemlék megtartását az államépítészeti hivatal feladatává tette. A közigazgatási bizottság ugyanezen év szeptember 5-i ülésén - hivatkozva a belügyHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 22 HBML IV. B. 1414/b. 17. d. IV. 101/I876.,uo. 18. d. IV. 4/1887., uo. IV. 1/1885. 22 HBML IV. B. 1414/b. 32. d. IX. 1/1887.; uo. IX. 2/1890.; 1. Debrecen bizottsági névjegyzék i.m. 69.; Magyar Törvénytár 1977-1978. évi törvényczikkek. 109.
