A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Műhely - Nagy Pál-Papp József: Személyazonosító okmányok a XIX-XX. századi Magyarországon
417 (3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. (4) A polgár lakcím adatai: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím) (5) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel. (6) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. (7) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. (8) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és az azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.” A személyekkel kapcsolatos okmányok kezelésében további változás, hogy a törvény felhatalmazása alapján, a belügyminiszter irányítása alatt önálló, elsőfokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatalként az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal jött létre. Ez a Hivatal végzi, többek közt mindazokat a feladatokat, amelyek a polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos. A lakcímbejelentés kezelése és a nyilvántartás is a Hivatal feladatköréhez tartozik. Az 1992. évi törvényt azért is szükséges elemezni, mert a személyi igazolvány alakja, mérete, elnevezése és főleg annak tartalma lényegesen megváltozott. Az 1954 és 1988 között érvényes személyi igazolványok a személy igazolására 15 pontban határozták meg a szükséges adatokat. Az 1992. évi törvény szerint a személyazonosító igazolvány már csak a személy nevét, születési helyét, idejét, az állampolgárságot, anyja nevét, lakcímét, arcképét, saját kezű aláírását, a személyazonosító igazolvány sorszámát és az érvényességi időt tartalmazza. Az 1990-es évektől lényeges formai és tartalmi változásokat tapasztalunk a személyi igazolványokban. Az új forma: Az igazolvány 80x115 mm méretű bordó színű puha borítású 16 oldalas könyvecske. A borítófedelek külső oldalának a felső részén a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat, közepén a Magyar Köztársaság koronás kis- címere látható. („Hegyes talpú hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.”11. Az igazolvány borítójának záró belső oldala az érvényesség meghosz- szabbítására való. Az 1.számozott oldalon a fénykép és a személyi adatok, a 2. oldalon az érvényességi idő és személyi adat(ok?), valamint: „A Magyar Köztársaság állampolgára” felirat, a 3-4-5. oldalon az állandó lakcím, a 6-7. oldalon a különleges bejegyzések, a 8-9-10. oldalon az ideiglenes lakcím, a 11-12. oldalon a tudnivalók találhatók. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 11 Magyar Alkotmány 76. §.
