A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Műhely - Nagy Pál-Papp József: Személyazonosító okmányok a XIX-XX. századi Magyarországon
412 Vas, Veszprém, Zala) 1955-ben Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs, Szolnok megyében osztották ki az első személyi igazolványokat. A magyar állampolgárok teljes körére kötelező személyi igazolványt a Miniszter Tanács az 1/1954. (1.9.) M.T. sz. rendelete vezette be. A rendelet végrehajtását az 1/1954. (1.9.) B.M. számú belügyminiszteri rendelet szabályozta. Ennek alapján az országban lakó 16 éven felüli minden magyar állampolgár számára kötelező a személyi igazolvány. A belügyminiszteri rendelet az 1946-os lakásbejelentéssel kapcsolatos szabályokat is tartalmazza, ezért azt részletesebben ismertetjük. Az első rész a lakosság személyi igazolvánnyal való ellátását, a második a be- és kijelentési kötelezettséget, a harmadik a büntető rendelkezéseket, a negyedik az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza. A lakosság személyi igazolvánnyal való ellátásával kapcsolatos rendelkezések: Minden magyar állampolgárnak - egy időben - egy személyi igazolványa lehet. Kétféle igazolvány van forgalomban: állandó és ideiglenes személyi igazolvány. Az állandó személyi igazolvány kivitelezését tekintve 8x12 cm méretű, bordó színű könyvecske, mely bőrvászonnal bevont karton fedőlapból 3-30-ig számozott oldalból áll. Az első fedőlap külső oldalán az első kiadásban aranyozott, a második kiadásban saját színében dombornyomással MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY felirat és a Magyar Népköztársaság címere látható. Az 1954 és 1957 közötti időben kiadott igazolványon az 1949. évi államcímer látható. („Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kerek, világoskék mezőben kalapács és búzakalász, a mező felső részében a mezőbe sugarakat bocsátó vörös csillag, alján piros-fehér-zöld színű szalag.”) A lapok hajszálvékony, szabálytalan alakú köríveket ábrázoló, összefüggő, világosbordó színű alnyomatos papírból készültek. Az oldalakon alnyomásszerűen a SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY felirat és a Magyar Népköztársaság címere látható. A személyiigazolvány páratlan oldalának alsó szélén, díszes rajzolatú kerettel körbefogva, fehér betűkkel a Magyar Népköztársaság felirat olvasható. A páros oldalon található a személyi igazolvány sorozata és száma. A sorozat két betűből és esetenként római számból áll. Közvetlen mellette az igazolvány hat számjegyű száma, a 100.000-en aluli számoknál helypótlóként 0 áll. Az igazolvány lapjain vízjel látható. Az első kiadásban a Szabadságszobor, a második kiadásban ötágú csillag, a középpontból kiinduló és csúcsokban végződő belső árnyékolással. Az igazolvány második oldalán felül 4x4 cm méretű hely van fénykép számára. A belügyminiszteri rendelet szerint a kiadott személyi igazolvány tartalmazta az igazolvány tulajdonosának: fényképét, a kiállító rendőri szerv szárazbélyegzőjének lenyomatát, a tulajdonos sajátkezű aláírását, családi és utónevét (asszonynál a leánykori családi és utónevét is), születési helyét, születése idejét (év, hó, nap), foglalkozását, szakképzettségét, katonai igazolványának számát, állampolgárságát, anyjának leánykori családi és utónevét, apjának családi és utónevét, a személyi igazolvány Nagy Pál - Papp József: Személyazonosító okmányok...
