A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története a két világháború között
megállapított zárórán túl, minden kártyajáték játszása tilos volt, kivéve, ha a Belügyminiszter a kártyajáték zárórán túli játszásra engedélyt adott. A kártyajátéknál a tagoktól csak azokat a játék- vagy helypénzeket volt szabad beszedni, melyeket az egyesületi közgyűlés által hozott - és a Belügyminiszter engedélyével jóváhagyott - határozat állapított meg. A játékpénzből nyert jövedelmet az egyesület alapszabályában meghatározott célra használhatták fel. A kártyajátékokkal kapcsolatban a következő tilalmakat hozták: „A játék a szokásos klub, kaszinói keretet meg nem haladhatja. Tilos ezért felhajtó alkalmazása és minden olyan tevékenység, amely a kártyajátéknak oly méretű mesterséges fejlesztésére irányul, mely akár közvetlenül, akár közvetve az egyesületnek vagy tagjainak üzérkedését teszi lehetővé, amely úgy az egyesület jó hírnevét, mint tagjainak erkölcsi és anyagi érdekeit veszélyezteti, vagy pedig amely által az egyesület működése az alapszabályban kitűzött czélnak elhanyagolásával, főként a kártyajátékok játszásában merül ki. Tilos az egyesület ellenőrzésére hivatott hatósági közeg ellenőrzése, kötelessége teljesítésében bármilyen módon megakadályozni, avagy az ellenőrzést lehetetlenné tenni.”19 A tagok kötelesek voltak az alapszabálynak és a házirendnek magukat alávetni. Erkölcsi kötelességük volt a kör erkölcsi, szellemi tevékenységének megóvása, és a komoly, felnőtt tisztességtudó emberhez méltó viselkedés. A tagsági díjat két egyenlő részben voltak kötelesek megfizetni. Az első félévben belépők egész évit, míg a második félévben belépők csak félévi díjat fizettek. A mezőgazdasági olvasókörök esetében a tagsági díj éves összege, olvasókörönként 2 és 5 pengő között változott. Az iparos olvasókör tagsági díja az 1924. évi jegyzőkönyv szerint a következő képen alakult: alapító tagoknak 50.000, rendes tagoknak 20.000, pártoló tagoknak pedig 10.000 Korona. A tagság a következő esetekben szűnt meg: ha a tag kilépett, elhalt, elköltözött a városból, törlés vagy kizárás által. A kilépést november első hetében, írásban kellett bejelenteni az elnöknek. Ebben az esetben a kilépés a következő év január 1- tői hatályba lépett. Törlés akkor következett be, ha valaki a tagsági díjat a felszólítás ellenére sem fizette be, ekkor a választmánynak joga volt a hátralékost a tagok sorából törölni. Azokat a tagokat, akik az alapszabályt szándékosan és ismételten megszegték, vagy a többség határozatának nem vetették alá magukat, az elnök által megintették. Aki magát a tagságra érdemtelenné tette, arról a választmány titkos szavazással döntött a kizárással kapcsolatban. Kizárták azokat a tagokat is, akiket tiltott szerencsejáték miatt a bíróság, vagy más büntető hatóság jogerősen elítélt. Az alapszabályok részletesen szabályozták az olvasókörök szervezeti felépítését. A kör kormányzását, illetve minden ügyét a közgyűlés, a választmányi gyűlés, a számlálóbizottság és a tisztikar végezte. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés volt, mely az összes tagot magába foglalta, és kétféle lehetett ú.n. rendes és rendkívüli. A rendes közgyűlést, évente egyszer, minden év első hónapjában - de legkésőbb február első felében - összehívták. Rendkívüli közgyűlést - indokolt esetben - az elnökség hívhatott össze a választmány határozatára, vagy 10 rendes tag írásban beadott kérelmére. A közgyűlésen, a tisztikaron kívül, csak a rendes tagok vehettek részt, akik tanácskozási és szavazati joggal bírtak, választók és választhatók voltak. Mindenkinek joga volt az előterjesztett tárgyhoz legalább egyszer hozzászólnia, ha más jelentkező nem volt, 368 Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története... 14 HBML. IV.B. 921.3. Alapszabályok
