A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története a két világháború között
366 77000/1922. számú rendelete írta elő, mely azt is meghatározta, hogy mit tartalmazzon az alapszabály. Ezért az olvasókörök alapszabályai nagy részben azonosak, de működésük szempontjából alapvető dokumentumok. Az alapszabály feltüntette a kör lényeges adatait: címét, székhelyét, működési területét, hivatalos nyelvét és pecsétjének leírását. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör pecsétjének szövege például, tartalmazta az alakulás évszámát „1878” és a címváltozás évszámát „1924” is. Ezt követően meghatározta az egyesület célját, a cél elérését szabályozó eszközöket, valamint rendelkezett az egyesületi vagyonra vonatkozólag. Tartalmazta a tagság felvételének, jogainak, kötelezettségeinek, megszűnésének módozatait, továbbá rendelkezett a közgyűlésről, a választmányról, számlálóbizottságról, tisztikarról és tisztviselőkről. A mezőgazdasági olvasókörök alapszabályai a kör célját a következőképpen fogalmazták meg: „A város minden, de főkép földmíveléssel foglalkozó lakosságának a kör igényelte műveltségi fokra való emelése. A tisztességes magaviselet, illemtudás, a kölcsönös megbecsülés által a jó viszonyt fenntartani. Alkotmányunknak a földmivest érdeklő nevezetesebb részeit a néppel megismertetni. Az intenzívebb gazdálkodást elősegítő, ismeretterjesztő olvasmányok ismertetése. Erejéhez képest mindent megtenni, hogy a földmives nép nevelését, művelődését minél előbb vigye a politika teljes kizárásával.”13 A politikamentességet minden olvasókör hangsúlyozta. Az iparos olvasókör így rögzítette a kör célját: „a hasznos társalkodás előmozdítása, az erkölcs nemesítés, a szakértelem fejlesztése, munkásság és szorgalomra való ösztönzés, szóval az iparos osztály művelődésének előmozdítása.”14 A mezőgazdasági olvasókörök céljaik elérését szolgáló eszközöket így határozták meg: „A mezei munka megszűntével, november hótól-áprilisig hetenként legalább egyszer felolvasást, vagy szabad előadást tart. Ilyen előadás tartására tanítókat, ügyesebb, a gazdálkodásban kiváló egyéneket kér fel. Könyveket, folyóiratokat és hírlapokat olvas.”15 Ezekre az olvasókörökre jellemző, hogy főleg a téli és tavaszi időszakokban tartottak felolvasásokat, amikor a mezőgazdasági munka szünetelt, és az embereknek több szabadidejük volt. Az iparos olvasókör, a cél elérését szolgáló eszközöket ekképpen fogalmazta meg: „Könyvtár, folyóiratok, hírlapok, ismeretterjesztő felolvasások, időnkénti értekezések minden az iparos osztályt közvetlenül érdeklő tárgyak felett, esetleg az iparos szakmába vágó dolgokra pályadíjak kitűzése.”16 Az alapszabályok, az egyesületi vagyonra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaztak. A Nánási utcai Olvasókör alapszabálya szerint, a kör vagyonát a tagok által fizetett évi 5 korona tagsági díj képezte, míg ez az összeg a Bem József utcai és a Bocskay utcai Olvasókörök esetében évi 2 - 2 pengő volt. Az Iparos Olvasókör vagyonát a következő tételek képezték: az olvasókör ingatlanainak bérbe- illetve haszonbérbe adás útján befolyt jövedelmek, tagsági díjak, esetleges adományok és alapítványok. Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története... 13 HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok ,JUo. 15 Uo. 16 HBML. IV.B. 921.3. Alapszabályok
