A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig
349 feladatnak becsülettel megfelelhetek. Biztosítom mindazon érdekeltségi csoportokat, melyek a kamarában együttműködésre egyesítve vannak, hogy mindenki iránt egyaránt becsületes jó szándékkal, teljes elfogulatlansággal fogom e hivatásomat teljesíteni. Munkánk sikere azonban akkor remélhető csupán, ha a kamara minden tagja, a Tiszántúl minden gazdája velünk együtt fog dolgozni és küzdeni közös érdekeinkért. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara programja A kamara alapszabálya kimondta "...a kamara feladata egyfelől, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében segítségére legyen a kormányzatnak és a földművelésügyi igazgatásnak, másfelől pedig a kormány előtt s az ország közgazdaságában és társadalmában előmozdítsa és képviselje a mezőgazdaság, a gazdatársadalom és a mezőgazda- sági munkásosztály egyetemes érdekeit. Tárgyalás alá vegyen minden olyan kezdeményezést ami a Tiszántúl mezőgazdaságát érinti... " Az alakuló közgyűlés és az első igazgatóválasztmányi ülés e gondolat jegyében határozta meg a kamara legfontosabb célkitűzéseit. A munka megszervezése azonban igényelte a feladatkörök pontosabb meghatározását. Az 1922. július 27-i igazgatóválasztmányi ülésen a kamara igazgatója előterjesztette a programot, hangsúlyozva, hogy a kamara működését "nem lehet és nem szabad munkaprogramhoz kötni”, mert a körülmények napról-napra változnak, "Ezért mi nem tulajdonítunk a program adásnak nagyobb jelentőséget..” /kiemelés GL/ A mi kamaránk az életet fogja figyelni, ahhoz fog azonnal igazodni és reméljük cselekedni is. A kerület viszonyainak megállapítása A kamara csak úgy tudhat minden vonatkozásban teljesen kerületünk valódi érdekeinek megfelelően helyesen állást foglalni és késedelem nélkül cselekedni, ha a kamara hivatalának a kerület összes mezőgazdasági vonatkozásairól, folytonos változásairól állandóan, biztos tudomása van. Azonnal munkába vettük és máris kibontakoznak adattárunk körvonalai. Első: községenkénti adatgyűjtés, minden községnek minden olyan vonatkozásáról, amely mezőgazdasági érdekeket érint: valamely községnek kerületi, művelési, megosztási, talajösszetételi, vízügyi, termelési, munkásügyi, közlekedésügyi stb. Az adattárat kiegészítik a gyűjtemények /pl. gyapjú-fajtákból/. A második adattár a speciális ismeretek köréből alakul kis növénynemesítés, állattenyésztés, közutak- vasutak, ármentesítés, szövetkezetek stb. A harmadik a kamarai címtárat tartalmazza, Az adattárat egy cédula mutató egészíti ki amelyben minden olyan adat feljegyzésre kerül, amely fenti csoportokon kívül még a kamarát érdekelheti.
