A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család

Az utolsó önálló gazda - az új reménység és a történelem

Ifj. Zöld János (IV.) 1911. szeptember 16-án született Debrecenben. Tanulmányait a Református Kollégium gimnáziumában végezte, 1930. június 30-án érettségizett ugyanitt jelesre. Ezután gazdasági akadémiára ment felsőfokú képesítést szerezni. A Pallagi M. Kir. Gazdasági Akadémiáiba „Festetich” Bajtársi Egyesület tagja lett. Az Akadémia sikeres elvégzése után a családi gazdaság irányításába segített be, majd édesapja elhunytéval teljesen átvette azt. Már 1937-ben gondok támadtak a Mike János-féle társulás miatt: a Hortobágyi Sároséri Gulya Gazdaság59 60 tagjaként édesapja aláírt egy váltót és a Gazdaság társult tagjai az örökösök, ifj. Zöld János és testvére, Torma Lajosné sz. Zöld Jolán ellen pert indítottak. Idősebb Zöld Jánosnak 47 db lábas jószága legelt a Gulya Gazdaság által bérelt legelőkön.61 A megóvatolt váltó végül jogkötelesnek bizonyult, és az örökösök fizettek kamattal, perköltséggel.

1938-ban egy kisebb örökséghez jut Zöld János a Bányai ágról, Antalóczy Kázmérné Bányai Erzsébet után.62 Ekkor már önálló ötleteit megvalósító gazda, aki magas szintű képzettségét felhasználva alkalmazkodik az új lehetőségekhez, felfedezi és kihasználja azokat. 1939. május 30-ával kiveszi bérletbe a nyulasi repülőtérnek kijelölt területet, ahol a terepet egyengetés alá nem veszik. Ezt legelőként és kaszálóként hasznosítja.63 1941- 42-ben gyáraknak szállított be gabonát és olajmagot (napraforgó és len). Ennek lebonyolítására levelezést folytatott az István Gőzmalmok Rt-vel és az Olajmag Értékesítő Szövetkezettel. Utóbbin keresztül kapcsolatba került a Kőbányai Polgári Serfőző és Szt. István Tápszerművekkel.

1940. május 22-ével megvette testvérével, Zöld Jolánnal a Macs 27. számú 54 k.hold 1573 n.öl tanyás ingatlant minden tartozékával Prohászka Józsefné Laviczka Erzsébettől.64 1940. elejétől szóba kerül az addig elkobzott zsidó birtokok ügye. A család szerette volna elcserélni bánki birtokait előnyösebb fekvésűekre, ezért gondolt erre a lehetőségre65. A két bánki tanyabirtok (117, 118. szám alattiak), összesen 144 kát. hold 1212 n. öl területnyi gazdaság leírását beküldték az igényt rendező bizottságnak, biztosítékul felajánlották Torma Lajos66 és Zöld Jolán kishegyesi 18. szám alatti, 33 holdas tanyáját. Ezzel a lépéssel egyesíteni kívánták hat helyen megoszló birtokaikat. A tagosítás régi tervük volt, most az állam kínálta ezt a cserebirtok-lehetőséget.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 339

59 Akkoriban az Akadémia jobboldali bázis, Vay főispán hatására és Gömbös Gyula háttérbeni egyetértésével.

60 Alapító tagok: Mike János, Pásztor Ferenc, Csiszár Ferenc, Némethy Sándor és Zöld János.

61 A 47 állat: 10 db gulyabeli, 31 db szűzgulyabeli marha, 6 ló a ménesben. HBmL: XIII. 40./b. 4.d.

63 Anyai ági nagynénje volt.

w 1939. évre a bérösszeg 120 P. 1940-re bérleti elsősége volt, a legeltetési terület csökkenése esetén az összeget arányosan visszatérítik. HBmL: XIII. 40/b. 4.d.

M A debreceni 1955 sz. tkvi betét A I. 1-4. sorszámú 31644, 31645, 31646/2,, 31654 helyrajzi számú tanyás ingatlan tartozékaival 70 000 P vételárral tehermentesen került tulajdonukba, 1940. október l.után a haszonbérletet is megszüntette az eladó fél.XIlI.40/b. l.d.

65 Talán a család politikai orientációja is számított a lehetőség elfogadhatóságában.

№ Polgári foglalkozása bankigazgató volt.