A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
319 (12.304/1946. KM.-I. sz). Elburjánzik a bürokrácia is, aminek nyomán a gazdasági vasútnál alkalmazott létszám már 36 főre duzzad. A korábban tervezett további vonal- hosszabbítást még 1946-ban elvégzik s ezáltal a vasútvonal teljes hossza 500 m híján eléri a 40 km hosszat. Majd 1948-ban úgy határoznak az önálló gazdasági vasút szabályzatában, hogy ott is a MÁV illetmény szabályzatát kell bevezetni. (20.830/1948. BM -I.sz.jVégezetül még 1948-ban is meghosszabbítják a vonalat: elkezdik a Nyírbéltek és Nyírlugos közötti vonalszakasz építését. Ez a bővítés 1950- re elkészül s a meghosszabbított vonalon 1950. novemberében megindul a forgalom. Ezzel egy időben hozzálátnak a teljes vonal pálya- rekonstrukciója, amelynek végeztével a vonalon az engedélyezett menetsebesség 30, helyenként 50km/ó-ra emelkedik. A drasztikusabb változások az 1950-es évek után következnek be, miután 1949-ben a vasútvonalat és üzemét államosítják. Ekkor ugyanis szabványosítják a keskeny nyomtávú vasutak megengedhető nyomtáv- méreteit, amelyből kimarad a 950 mm- es méret. De szabványosításra kerülnek a felépítményi anyagok is. A gazdasági vasutakat bekebelezi a MÁV s létrehozzák a MÁV vezérigazgatóságán belül a „Gazdasági Vasúti Főosztályt”, 1955. január 1.-től pedig feláll - a főosztály helyett- a „ Gazdasági Vasutak Igazgatósága”, jelezve, hogy ezzel a keskeny nyomközű vasutak alacsonyabb rendű sorba kerültek. De 1960-ban még ez az Igazgatóság is megszűnik, s gazdasági vasutak, minden megkülönböztetés nélkül beolvadnak a MÁV nagyvasúti szervezetébe és hálózatába. Ekkor kerül a debreceni vasúti igazgatóság kezelésébe több gazdasági vasút (Jánkmajtis, Fegyvernek, Kisújszállás, Újszentmargita).52 A MÁV a debreceni gazdasági vasút mindentől eltérő nyomtávolságát nem tűri meg, ezért 1961-ben átépítik a teljes pályát 760 mm nyomtávra. Majd megindul a keskeny nyomközű vasutak felszámolásának folyamata, a gazdaságtalan voltuk miatt. (Békéscsaba- Békés, Kecskemét-Kiskúnmajsa, Békés- Vésztő közötti vonalak és mások) Csanádi György közlekedési minisztersége alatt a parlament elfogadja a „Közlekedéspolitikai koncepció” nevet viselő törvényt, amely kimondja többek között, hogy a gazdaságtalan vasutak forgalmát be kell szüntetni, a pályákat fel kell szedni. Ennek a törvénynek esik áldozatául az államosított „MÁV Debrecen- Fatelep- Nyírbéltek Vasút” is. Hosszú és heves viták után, a közvélemény álláspontja és ellenállása ellenére megszületik a határozat e vasútvonal megszüntetéséről és 1977. augusztus 31-én, a menetrend szerinti 428. számú vonat utolsóként járja be a csaknem 40 km hosszú vasúti vonalat. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX The “Zsuzsi” Railroad of Debrecen-Gút Alfonz Simonyi A significant portion of the immense estates belonging to the city of Debrecen, some 40,000 “holds” (approximately 56,800 acres) of land, was covered with forests. It was from these forests that the town-dwellers obtained wood as construction material and fuel, with the city managing its forests in an intensive way. From the second Közlekedési Értesítő 1960. évi 9.sz. 14/1960.KPM sz. r.
