A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
308 Simonyi Alfonz: A Debrecen-Gúti „Zsuzsi” vasút A Debrecen Városi Erdei Iparvasút. 1882. augusztusában tehát megindul az erdei termékek szállítása az újonnan épült vsúton, amely ekkor a „Debreczen - Gúti vasúti vállalat” néven működik. Alig telik el egy- két évtized a Kopt és Steinberger építette kisvasút életében, mialatt több tízezer köböl fát szállít a vasút Debrecenbe, jelentkezni kezdenek a vasút kezdetleges építéséből származó műszaki problémák, a gazdaságiakról nem is szólva. A korabeli sajtó így írja le a gondokat: „...a 16 és 38 kg /fm súlyú sínek igencsak kopottak, de már beépítéskor is kopottak voltak /../felső részök lerongyoltak s csak beolvasztásra valók. /../ A talpak (aljak) közönséges fagallyakból vannak, girbegurbák s csak tűzrevalónak gondolhatnák...’’. A tudósító egyenesen elképesztő merészségnek tartja, hogy ilyen kezdetleges módon megépített vasúton 15-20 lóiéból álló szerelvényeken szállítják a fát. A súlyos bírálat egyetlen eredménye, hogy a vonalon kisebb javítások történnek. Ám maga a városi törvényhatóság is kénytelen felfigyelni arra, hogy a gúti erdőből kitermelt fa Debrecenbe szállítása egyre drágább s az a városnak egy év alatt már csaknem 2,0 millió koronájába került.24 De felfigyelnek arra is, hogy a vasúti szállításnak egyik nagy hátránya a felügyelet és az ellenőrzés hiánya, ami eseteként jelentős kárt okoz.. Másrészt az erdőkből a vasútig való szállítás is utak hiányában csaknem lehetetlen. A fa iránti egyre nagyobb igény miatt a 14-15.000 köböl fa beszállítása 100-120 nap alatt, ezen a vasúton lehetetlen. A közgyűlés tehát megfontolja, nem lenne-e előnyösebb a vasutat házi kezelésbe venni. Meg is születik a határozat: a város „...a fancsikai és bánki erdőségen kitermelés alá kerülő fatömeg hazaszállítását /../ házi kezelésbe veszi, illetve az. ehhez szükséges iparvasutat megveszi, kiegészíti, vagy pedig teljesen újonnan kiépíti... ”. A megvételhez szükséges pénzt pedig kölcsönből kívánja biztosítani. A határozat tehát megbízza a város tanácsát az előmunkálatok és az előzetes tárgyalások lefolytatására. Ennek során mindenekelőtt a Steinberger Gyula tulajdonában lévő vasút műszaki állapotát vizsgáltatják meg. A megállapítás szerint „...a vasút az összes felszerelésével együtt megvizsgáltatott /..és../ megbecsültetek, azt niég sok időn át használható állapotban lévőnek...” és 114.000 koronáért megvásárolhatónak találják.2'1 Az ár tekintetében további alkudozásra van szükség! Egy hónap múlva a közgyűlés már hivatalos ajánlatot tesz a tulajdonos üzemeltetőnek, Steinbergernek: a gúti vasutat, a leltárban szereplő minden eszközével, mellékvágányaival együtt a város 100.000 koronáért hajlandó megvásárolni. Felhatalmazza a vezető tisztviselőket az adás- vételi szerződés megkötésére azzal a kikötéssel, miszerint a város a vasút alkalmazottait hajlandó átvenni. A határozat az adás- vételen kívül kitér arra is, hogy az új, létesítendő vonal kiépítésére kezdeményezze az engedélyezési eljárást s mindenekelőtt készíttesse el az új vonal nyomjelző munkáját. Végül kimondják, hogy a vasút megszerzésére, kijavítására és folyamatos üzemeltetésére elő kell irányozni 228.000 koronát. De addig is, tehát a kölcsön folyósításáig a város pénzügyi tartalékából megszavaznak 68.000 korona fedezetet.26 Ezt a közgyűlési határozatot a főhatóság is jóváhagyja (4321/1902. BM-III.-IV.7.sz.). 24 M. e. 1901. júl. 25. közgyűlés 133/9787. sz. hat. 25 M. e. 1901. okt. 10. közgyűlés 182/140401. sz. hat. 2<’ M. e. 1901. nov. 28. közgyűlés 225/15481. sz. hat
