A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút

305

sor. Érdemes idézni a bejárás jegyzőkönyvéből. A vasút „...tisztán fának szállítása czéljából létesítendő. /../ Az építendő vasútvonal a m. kir államvasutak Debrecen- hadházi és a magyar északkeleti vasút Debrecen- nagykárolyi vágányának elágazásánál lévő, úgynevezett Epreskertből kiindulva, a Debrecenből Vámospércsre vezető ország útnak baloldali szélén /..majd../ a Debreczen város tulajdonát képező Nagy Csere erdőn terveztetik vezetni...”. Debrecen város a tervezet ellen kifogást nem emel. Csak annak „...az útra való fektetése ellen, tekintve, hogy az ország út legnagyobb részt 16-20 m szélességgel bír /..ezért../ a vasút ezen ország út szélére aképpen lesz elhelyezendő, hogy a közúti forgalom biztos fenntartására, az ország útból legalább 12 m szélesség érintetlenül maradjon...”. Végül „...az úton járó, fogatban lévő igás és szabadon hajtott jószágoknak megbokrosodása folytán balesetek fordulhatnának elő /..így hát Weszprémy Gáspár alispán Úr../ azon kívánalomnak adott kifejezést, hogy az Új Létára vezető út a Csere erdőben azon ponton túl, ahol az országút a vasutat elhagyja, köttessék össze azon úttal a czélból, hogy ennek használhatása által nyujtassék lehetőség a vámos- pércsi úton közlekedőknek a vasút vonalaival a találkozást elkerülni...". A jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy Debrecen város határában „...vágányokkal ellátott állomás fog létesíttetni.ami ugyancsak érinti a Debrecen és Vámospércs közötti közút területét, ezért itt is biztosítandó a 12 m szélesség.

További megállapítások: .....Szabolcs vármegye területén /.../ Kutya- Bagos

puszta határában...” a vasút magán területen halad át, amelynek tulajdonosai ez ellen nem emelnek kifogást. Annál kevésbé, mert a város a tulajdonosokkal ott helyben egyezséget köt a terület igénybevételéről és a tulajdonosok kártalanításáról.

Gúth erdőterületére

..... a vasút a 226 km szelvénynél lép be s egyenlőre a 260. km

szelvényig szándékoltatik kiépíttetni...". Később azonban ezen, kizárólag „...Debreczen város tulajdonát képező erdő területén oly mérvben szándékoltatik folytattatni, a mint az az erdőség kivágása folytán szükségessé fog válni...’’. A vonal melletti állomások mindig „a szükséghez képest, időről- időre fognak elhelyeztetni. ”.

Néhány műszaki adat az építendő vasútról, a közigazgatási bejárás jegyzőkönyvéből ,A vágánytáv” (nyomtáv) a műszaki leírásban foglaltakkal ellentétben nem 1000 mm, hanem 950 mm kell legyen. A „pályaívek legkisebb iránya 250 tűben és a vonalon alkalmazandó legnagyobb emelkedés 6/1000 m-ben állapíttatik meg.” A pálya oly sínekből építendő, amelyek folyóméterenkénti súlya legalább 15 kg. „a melyek vasanyaga, feltételezve a mozdony, illetve a rakott kocsik tengely súlyát oly sűrűén rakott talpfákra lesznek fektetendők, hogy a sínanyagnak négyszögcentiméterére eső igénybevétele a 900 kg-ot meg ne haladja ”. A pályát legalább 22 cm vastag homokba kell beágyazni. A vasúti pálya erdei szakaszain, a pálya két oldalán mért 12-12 m széles sávban az erdőt ki kell vágni. Csak szikrafogóval ellátott mozdony közlekedhet a vonalon. A vasút üzemére vonatkozó feltételek, hogy az csakis a vállalkozók és Debrecen város között kötött szerződésben meghatározott célra lesz használandó. „Idegen javak, különösen pedig a vasút üzletéhez szükséges személyzeten kívül más személyek /..a vasúton../ nem lesznek szállíthatók. ”. A pályán a vonatok csak „napvilágnál" közlekedhetnek s azon egyszerre két vonat nem tartózkodhat, azaz Debrecenből második vonat csak akkor indítható, ha az első már Debrecenbe visszaérkezett. Amíg a vonat a vámospércsi közút területén halad, anHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX