A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
294 válaszolja, hogy saját pénzalapjából nem tud támogatást nyújtani, de a városok és községek elöljáróságait felhívja gyűjtés céljából.56 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága feliratot intéz a miniszterelnök úrhoz II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőházának az állam által leendő megvétele s kijavíttatása iránt. A Borsiban levő szülőház felújításáról Zemplén vármegye küldött ilyen javaslatot, Hajdú vármegye törvényhatósága ezt helyeselte, majd megszövegezte a miniszterelnökhöz küldendő feliratot.57 Hajdúböszörmény városa főgimnáziumát II. Rákóczi Ferencről nevezi el, s a gimnázium javára tett 2000 koronás alapítványt 1908-ban jóváhagyja.58 Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... Néhány megjegyzés a későbbi évekből Az 1908. évben a Rákóczi Ferenc Emléképítő Bizottság segélyt kér Hajdúszoboszló városától. A polgármesteri közigazgatási iratok iktató-és mutatókönyvében 346/1908. számon megtalálható fenti tárgyú bejegyzés, de az irat sajnos nem lelhető fel.59 Kolozsvár városa is Rákóczi emlékművet szeretne emeltetni, amit a Hajdú megyei törvényhatósági bizottság méltányol, sőt lelkesedéssel üdvözli. Az 1909. szeptember 27-i közgyűlésen a tervet lelkesen üdvözlik, de „miután az erre szükséges anyagi eszközöket teljesen nélkülözi” a város költségvetési helyzete, sajnos a költségekhez hozzájárulni nem tudnak.60 Még ebben az évben, 1909. szeptember 26-án következett be Thaly Kálmán halála. A Független Debrecen 1909. szeptember 28-i és következő számai írtak róla méltató cikkeket. Táviratban fejezte ki részvétét a király, temetésére a városok, a tudományos és irodalmi egyesületek küldték el képviselőiket.61 Halála után néhány évvel már sok tanulmány elemezte a kuruc balladák hitelességének kérdését. Tolnai Vilmos az Egyetemes Philológiai Közlönyben 1913-ban és 1914-ben, Király György irodalomtörténész pedig a Budapesti Szemlében 1915-ben. A sok szerző közül csak kettőt emeltünk ki, hogy érzékeltessük, a Thaly -féle kuruc balladák problematikus- sága erőteljesen benne élt az irodalmi közgondolkodásban. Említésre méltó az is, hogy a debreceni egyetem tanára, Rugonfalvi Kiss István tanulmányt jelentetett meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása címmel a Századok 1906. évfolyamában. Márki Sándor egy cikket írt „A Rákóczi hagyomány”-ról a Magyarország 1914. március 31. számában. Publikációjával ráirányította a figyelmet a kuruckor nagy fejedelme körüli évszázados emlékekre, a nép tudatában megőrződött szabadságharcos és későbbi mozzanatokra. Püspökladányban a” „Rabutin tiszta” helynév őrzi a Rákóczi szabadságharc emlékét. Ezen a részen- a hagyomány szerint - az ún. mérges szigeti földön a kurucok fényes győzelmet arattak a labancok felett. Szájhagyományon át kétszáz év múlva jutott el az a történet a 20. század elején élő adatközlőhöz. A történet magva, hogy gyakran megfordulhatott itt Rabutin császári hadvezér vagy egy másik német sereg. A labancok 56 HBML. IV. B. 902/a. 10. к .258/3102/1907., 1907. szept. 26. 57 U. о. : 11. k. 364/7017., 1908. dec. 15 58 U. o. : 390/6958., 1908. dec. 15.. 5V HBML. V. B. 474/b. 416. к .346/1908. 60 HBML. IV. B. 902/a. 12. k. 252/5103/1909., 1909. szept. 27. 61 R. Várkonyi Á. : Thaly Kálmán...i. m...410-411.
