A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 281 Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú MEGYÉBEN A 20. SZÁZAD ELEJÉN Major Zoltán László Bevezetés M agyarországon a dualizmus vége felé került sor a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójának megünneplésére. A 100. évvel korábban kezdődő 20. - immár múlt század - első éveiben még nem hányt ki a millenniumi ünnepségek görögtüzes hangulata. Rákóczi kultuszának feltámasztása jelentős politikai tényezők érdekében állott, így az országban folyó pártküzdelmekben figyelemreméltó tartalma volt. A Függetlenségi Párt egy csoportja a kuruc szabadságharcot, II. Rákóczi Ferencet és társait saját tulajdonának tekintette, úgy vélekedett, hogy csak a 48-as párt méltó arra, hogy Rákóczi nevét zászlójára írja. Ismeretes,.hogy a függetlenségi eszme a századfordulóra már nem Rákóczi és Kossuth nagy szabadságharcának célkitűzéseit képviselte. Ez a gondolat egyre tartalmatlanabbá hígult, külsőségeiben azonban mindinkább színesedett.A szakirodalom gyakorta utalt már a Rákóczi-kultusz és a dualizmuskori függetlenségi törekvések ideológiájának szerves kapcsolatára , nemegyszer egybeesésére. A kétszáz esztendős évfordulót a Függetlenségi Párt igyekezett kihasználni, mert a függetlenségi harcok felelevenítését jelképező ünnepségek és kiállítások a közönség felé mutatós drapériákul szolgáltak. A 19. században reinkarnálódott jó néhány, még a 18. században Rákóczihoz, az akkori Habsburg- ellenes felkelés vezetőjéhez kötődő mítosz. A függetlenségi hagyományokban egyfajta kontinuitást véltek kirajzolódni, mely szerint egyenes az út Rákóczi Ferenctől Kossuth Lajosig és tovább is. A függetlenségi hagyományok komplexuma, - melybe a hajdú hagyományok szervesen beletartoztak - különböző eszmei irányzatok és politikai pártok roppant hatásos érvanyagává vált A 19. század második felében., a két világháború között, majd 1945 után , s különösen az ötvenes években volt hatásos legitimáló, manipulativ ideológiai komponens.1 1 R. Várkonyi Ágnes : Thaly Kálmán és történetírása Bp. 1961. 274-275.,Gerő András : A Kossuth- kultusz. Mozgó Világ. 2003/4., 102., 107..Major Zoltán László : Adatok Komádi és néhány bihari hajdútelep hajdúhagyományaihoz. In.: Bihari diéta III. Szerk.: Ujváry Zoltán - Matolcsi Lajos. Db.., 2001. 146.,Glatz Ferenc : Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp., 1988.,123.
