A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
273 ján vacsorával egybekötött dalestélyt rendeztek. A vacsora bográcsos pörkölt volt, melyet az egyik körtag készített el.56 Az olvasókörök összejöveteleiket gyakran rendezték ünnepi alkalmakkor: farsangkor, húsvét vasárnapján, pünkösdkor, szüret alkalmával, karácsony idején és szilveszterkor. Boldogfalva kertség Olvasóköre 1931. február 7-én az ifjúság szórakoztatására jelmezes farsangi mulatságot szervezett, míg április 5-én húsvét vasárnapján szavaló ünnepélyt tartottak. A felnőttek mellett gyerekek is felléptek. „A 20 gyermek által előadott versek vallásosságra, haza- és emberszeretetre, rendre, tisztaságra, szorgalomra és kötelességteljesítésre ösztönöztek előadót és hallgatót egyaránt.”57 Az Újvárosi úti Olvasókör 1927. június 5-én pünkösd első napján tánccal egybekötött kabarét rendezett. Rendszeresen szerveztek cseresznyeszüreti mulatságot és szilveszteri mulatságot is. 1928 szilveszterén például teával, tombolával és tánccal egybekötött estélyt tartottak.58 Városszerte híresek voltak az olvasókör nyári helyiségében rendezett kertész bálok. Ilyen alkalommal a nyári tánchelyiség igen pazarul virággal volt díszítve, a kertészek szekérszámra hordták össze a legszebb virágokat.59 Forrásainkból az derül ki, hogy az olvasókörök kapcsolatokat tartottak fenn más egyesületekkel, körökkel és meghívták egymást rendezvényeikre ill. közösen is szerveztek összejöveteleket. Az Újvárosi úti Olvasókör például szoros kapcsolatban állt a Debreceni Függetlenségi Körrel. Nem véletlen, hisz 1927-ben Czeizing Lajost az olvasókör elnökét, a Függetlenségi Kör igazgatójának választották. Ugyanezen évben történt, hogy a Függetlenségi Kör régi helyiségéből a püspöki palotába költözött és ezen alkalomból házavató ünnepséget rendezett. Az ünnepélyen az olvasókör küldöttsége is részt vett. A rendezvényeken való megjelenés kölcsönös volt: 1928- ban az olvasókör pünkösdi táncmulatságán a Függetlenségi Kör tagjai is részt vettek. Más egyesületekkel is tartották a kapcsolatot: a Böszörményi úti Olvasókör 1927- ben a konyári sóstón mulatságot rendezett és az Újvárosi úti Olvasókört is meghívta. 1928. szeptember 7-én pedig a Kossuth Dalkörrel tartottak közösen mulatságot.60 A különböző társas összejövetelek egyben az olvasókörök egyik bevételi forrásának is számítottak. Általánosságban az nem mondható el, hogy minden rendezvényen szedtek belépődíjat. Az Újvárosi úti Olvasókör összejövetelein például nem mindig szedtek belépőt, ha volt, akkor 1 pengő körüli összeg. A körök tagjainak szórakoztatását szolgálták a különféle játékok is. Legnépszerűbbek a kártya, sakk, dominó, biliárd, teke és az asztalitenisz volt. Az egyesületek tiltották a szerencsejátékot, vagyis „minden olyan játékot, melyben a nyereség vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ.”61 Szigorúan felléptek azokkal a tagokkal szemben, akiket hazárdjátékon kaptak rajta. Erre azért is volt szükség, mert a rendőrség rendszeresen ellenőrizte az egyesületeket azzal az ürüggyel, hogy helyiséHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 56 HBMLX. 301.231. 57 Gazdag ' tván: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a II. világháborúig Hajdú-Bihar Megyei LevéltárÉvkönyve 18. kötet (1991) 58 HBMLX. 78. 59 Tóth András: im. 19. oldal 6(1 HBML X. 78. 61 HBMLX. 57.
