A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 231 Debrecen szabad királyi város közigazgatási BIZOTTSÁGÁNAK HATÁSKÖRE ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN magyar polgári társadalom kialakulása az osztrák-magyar monarchia dualista államrendszerének keretei között ment végbe. A kiegyezés a polgári erők és a feudális társadalom hatalmi tényezőinek megegyezése, amelynek lényege, hogy felülről, reformok útján valósuljon meg a polgári és nemzeti átalakuFent maradt a Habsburg-dinasztia, az udvarhű polgári és katonai uralkodó kör és a feudális eredetű nagybirtokos osztály, ám az államhatalom gyakorlása a polgári alkotmányos monarchia keretein belül történt, egy újonnan kialakuló hatalmi szervezetben. A polgári átalakulás kezdetén központi szerephez jutott a parlament és Önkormányzat A felsőszintű államhatalmi intézmények irányításával működtek a középfokú területi közigazgatás szervei, az önkormányzati formában megszervezett törvényhatóságok, így az 1870. évi XLII. t. c. alapján törvényhatósági joggal felruházott Debrecen szabad királyi város helyhatósága is. Ebben a rendszerben az önkormányzati autonómia azt jelentette, hogy a törvényhatóság a város közigazgatását- összhangban az állami kormányzati és szak- igazgatási szervekkel -önállóan szervezte. Debrecen szabad királyi város törvényhatóságának politikai súlyát jelentős magánvagyona, a 166 ezer kataszteri hold nagyságú földbirtoka és a haszonvételek (vásári helypénzek, vámok, különféle jogosítványok) adták meg, amelyek lehetővé tették, hogy a város üzemeket tartson fenn és hasznothajtó vállalkozásokba kezdjen. A városi törvényhatóság közigazgatási munkájának fontos mozzanata, hogy egyszerre látott el közép- és alsó fokú feladatokat, amely jól működő intézményeket Olveti Gábor lás. az ennek felelős miniszteriális kormány. Magyarország története 1X48-1890, Főszcrk., Kovács Endre. Bp., 1979. H. к 777.
