A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története

188 volt 1889-ben, feltehető, hogy más években is hasonló volt a tűzesetek száma, talán a gyűlölködő emberek így igyekeztek haragosuknak kárt okozni. Ezzel az is magya­rázható, hogy a tűzoltó egylet megalakítása szükséges volt, melynek működését a képviselők is kiemelten kezelték. Laitner Ferenc azt is leírta, hogy az emberek a májusi tűznél,- melynek szintén megvan a jegyzőkönyve - igen közömbösek voltak, és ő úgy látta, hogy nem oltani, hanem bámészkodni mentek. Mónus Imre: A Hajdüdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története Az egylet megalakulása Hajdúdorogról 2991/1889. számú megyei alispáni rendeletre hivatkozva a község főbírója jelentette az önkéntes tűzoltó egylet megalakulását: „ Miután a Tekintetes Vármegye Bizottsága által az önkéntes tűzoltó egylet felállítá­sa az egész vármegyében elrendeltetett, az egylet Hajdúdorogon is 1889. június 10-én megalakult. Az alapszabályt jóváhagyás végett a legrövidebb idő alatt beter­jeszteni fogjuk. Az egyletnek eddig két alapító, 19 pártoló, 30 működő, összesen 51 tagja van. Jelentjük továbbá, hogy 1 db régi, 2 db a mai kornak megfelelő tűzi fecskendő­vel bírunk, és a vármegyei szabályrendeletben nekünk beszerezni kellett tűzoltósze­rek tekintetes alispán úr által beszereztettek, de azok még meg nem érkeztek. ” 8 Hajdúdorog, 1889. július 1. Tisztletettel: Hajdúdorog főbírója A belügyminiszter a tűzoltó egylet alapszabályát 1889. júliusában hagyta jóvá.9 A fenti időponttól a tűzoltó egylet működése folyamatos volt, melyhez a község költségvetése a működési szabályzatban meghatározottak szerint ellátmányt is biztosított. 1898. januárjában Rajzinger Sándor tűzoltó főparancsnok beadvánnyal for­dult a községi képviselőtestülethez, melyben előadja, hogy tudomása szerint a köz­ségi képviselők az 1898.évi költségvetés elbírálásakor a két községi ló eladásáról döntöttek. Ez a tűzoltó egylet munkáját akadályozza, mert tűzesetek idején ezek a lovak vontatják a tűzi fecskendőket. Az eladásból eredő károkért és hátrányokért a tűzoltó egylet nem vállalhat felelősséget, s a döntés miatt ezt az előjáróságra hárítja. A beadvány megismerése után a képviselőtestület elismerte, hogy a lovak­kal történő szolgáltatásokkal nem foglalkozott sem a fuvarozást illetően, sem a tűz­oltó fecskendő vontatását illetően. Elismerik, hogy a község lovaira szükség van, így az eladásukról alkotott képviselőtestületi határozatot visszavonták. 10 * 1903-ban Szabó Elemér a tűzoltó egylet parancsnoka azon kéréssel fordult a képviselőtestülethez, hogy az egyesület éves járadékát 800 korona helyett 900 koronában határozzák meg. Rajk Imre elnöklő főbíró szerint a költségvetésben meg­állapított és előirányzott 800 korona éves juttatást nem lehet megváltoztatni. Tekin­tettel arra, hogy a tűzoltó egylet fenntartása a község jól felfogott érdeke, annak a * U. o. Alispán iratai 1889. A tűzoltó felszereléseket a helyi igény alapján az alispáni hivatal rendelte meg. 9 U. o. Hajdú megye főispáni iratai. A 9 oldalas alapszabály a levéltárban megtalálható, csak helyhiány miatt nem közüljük. 111 HBML.HbFl.. V.B. 191/a. 12. Közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok. 1898. 7/3214. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom