A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története

186 tott, hogy a tűz oltására összetódult lakosok leginkább rúdeszközökkel szoktak a tűz oltására megjelenni, azért, hogy jövőre a tűzoltás annál biztosabban eszközöltethes­sék, ezentúl elhatároztatik, és hirdettetvén rendeltetik, hogy a céhbe|i tagok, s azon tizedbeli lakosság, ahol a tűz támadása van, egyedül vízi edényekkel, az ácsok pedig fejszékkel jelenjenek meg a tűz oltásánál, az illető céhek pedig arra lesznek felhí- vandók, hogy mindenik céh legalábbis két-két bőrvedret készíttessen. ” 5 1854-ben a szolgabírói hivatal rendelete a város részére előírta a korábban írt tűzoltó eszközök jó állapotban tartását, szükség szerinti kijavíttatását a városgaz­da feladatául jelölte, és ezentúl előírta minden lakás részére a kapitányvíz kötelezővé tételét nagy büntetés terhe mellett. A tanács 1865-ben rendeletben fogalmazta meg kötelező jelleggel a tűzesetek jegyzőkönyvben való rögzítését, jelentését, melyhez formanyomtatványt is készítettek. A kiegyezés utáni években a tűzoltást szolgáló technika is fejlődött. A haj­dúvárosokban is megjelent a szívó szerkezetű fecskendő, melyet mechanikusan emberi erővel működtettek, s a vizet az un. kapitányvizes hordókból szívócsövön át szívta, szórócsövét a tűzfészekre irányítva folyamatos tűzoltást biztosított, melyet Hajdúdorog is megvásárolt. Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története Kormányrendelet a tűzoltó egylet létrehozásáról 1888-ban kormányrendelet írta elő, ahol önkéntes és díjazott tűzoltó nincs, a 20-40 éves férfiakból tűzoltóság alakítása egy éven belül kötelező. Az önkéntes tűzoltóság megalakításának szükségességét azzal magyarázta, hogy az önkéntes tűzoltók közreműködésével és irányításával szervezetten és sokkal eredményeseb­ben védekezhetnek a város polgárai a tűzesetek ellen. Rásó Gyula, Hajdú-Bihar megye alispánja a tűzoltó-felszerelések ügyében Hajdúdorog előjáróságát az alábbi levéllel kereste fel: „ A tüzrendészeti kormány- rendelet, valamint a vármegyei szabályrendelet szerint Hajdúdorog község a lakos­ság számarányánál fogva 4 vízhordó kocsin, 4 hordón, 1 kádon, 8 tűzlétrán, 8 tűz- horgon, 2 fejszén, 4 vasvillán kívül, amelyek házilag is célszerűen előállíthatok, tartozván még 5 fecskendő ( ezek közül legalább egyet szívószerkezettel ellátva), legalább 2 csákány, 8 lámpás, 25 veder. Figyelmezetem az előjáróságot, hogy elkül­dött megrendelésüket még 1 szívó szerkezetű fecskendővel, 2 lámpással, 5 vederrel kell kiegészíteni. A már ismert királyi belügyminiszteri rendelet értelménél fogva a község vagyoni érdeke a bevásárlásoknál szem előtt tartani a jutányos bevásárlás lehetősé­gét. A fenti tűzoltószerek pótlólagos megrendelését hozzám 1889.március 5-ig múl­hatatlanul terjessze be, ne hogy az előjáróságnak az alkalom elszalasztásával elköve­tett mulasztásáért utóbb a község pénztára magasabb beszerzési árakkal legyen kénytelen megfizetni. ” 6 Debrecen, 1889. február 20. Rásó Gyula alispán 5 U. o. V.B.142/a. 3. 151 .p. 582.sz. Hajdúdorog tanácsülési jegyzőkönyv 1853. 6 HBML ГУ.В. 921. 3. cs. Alispán iratai, 1889, ___________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom