A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
175 Az 1850. szeptember 7-én Leo Thun-Hohenstein kultuszminiszter által kiadott rendelet nagy rést ütött az iskolai autonómián. Elrendelte, hogy nyolcosztályossá alakítsák a középiskolákat és előírta 12 szaktanár alkalmazását. Mindez igen sok költséggel járt, így az Entwurfnak nevezett rendeletet elég nagy elkeseredéssel fogadta a közvélemény. „Lehetett volna az Entwurfnak a meglevőnél sokkal több értéke, hozhatott volna ide magával még sokkal tisztultabb / noha elsősorban német származású levegőt az európai fejlett világból, mégsem vehette azt észre és nem méltányolhatta a magyar lélek, mert ez a tervezet az ő számára elsősorban mérget rejtegetett” - írja Nagy Sándor. A katolikus Cserhalmy József, aki a Debrecenben ekkor működő másik felekezeti algimnázium történetét összegzi, így ír: az Entwurf „nem akart kevesebbet, mint hogy oktatásügyünket saját pénzünkön itt-ott európai színvonalra emelvén németekké legyünk.”49 Sem a jogi képzés, sem a középiskolai oktatás nem szűnt meg. Igyekeztek előteremteni az átalakításhoz szükséges pénzt, valamit abban is reménykedhettek, hogy sikerül alkudozni az átszervezés tekintetében. A kívánalmakhoz lassan alkalmazkodott az iskola, így 1850-51-től magánintézményként működött. Diákjai három éven keresztül átjártak a nagyváradi premontreiek Entwurf szerint szervezett gimnáziumába érettségizni.50 1850-ben az első osztály növendékei egyszerre küszködtek mind a latin, mind a német nyelvvel. Ez csak egy évig volt így, mivel pedagógiai szempontból a kormány sem követelte a dolgot.51 A Szoboszlaival szorosabb kapcsolatot fenntartó dunamelléki superintendens beszámolt az év végén az Entwurf körül zajló vitákról és tájékoztatást kért ez ügyben.52 Szőnyi Pál egykori kollégiumi diák, protestáns tanfelügyelő, a hajdani Eötvös-féle minisztérium magas rangú tisztségviselője a gimnáziumok átalakításának tárgyában Szoboszlaihoz írt levelében kifejtette, hogyha nem német az anyanyelv, akkor mint idegen nyelvet kell azt tanítani. „Tanítási nyelv lehet a’ Gymnasiumban bármely hazai nyelv a szerint a’ mint a’ tanulók nagyobb száma azt magával hozza. De minden Gymnasiumban okvetlenül megkívántatik, hogy a tanítási nyelven kívül még egy hazai nyelv, mint szabad tantárgy taníttassék; s’ az oly Gymnasiumokban, melyekben nem a’ német nyelv a’ tanítási nyelv, ilyen szabad tantárgy tartozik a’ német nyelv lenni.”53 A nyelvoktatással kapcsolatban 1851. novemberében az iskoláknak kiküldött, és megválaszolt kérdőívek alapján kimondták: „A német nyelv tanításánál meg kell különböztetni, vallyon a’ tanulók ezen nyelvet már beszélik-e, - vagy azt ezek[nek] most először könyvből tanulniuk kell? Az első esetben annak tanítása már az 1-ső osztályban megkezdhető, és erre két óra elegendő, a’ második esetben pedig, nehogy egyszerre két nyelvet legyen a’ tanuló kénytelen kezdeni, a Il-ik osztályban kell elővenni, és legalább 3 órát hetenként reá fordítani. Ezen nyelv tanításánál figyelni kell főkép arra, hogy a’ tanuló helyes kiejtéshez és íráshoz szokjék, és az eszméled oktatással az olvasás párvonalban kezet fogjon. Azon Gymnasiumokban, hol az ifjak a’ maHajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 49 Értesítő a kegyes-tanítórendiek debreczeni algymnasiumdról 1895-1896. iskolai évben. Közli: Cserhalmy József Debrecen, 1896. 67. 50 DRK: 193-194. 51 Gimn. Ért. 1894/95, A debreczeni ev. ref. Főgymnasium értesítője az. 1894/95. iskolai évről (közli: Dóczi Imre) Debrecen, 1895. 249-250, 257. 52TtREL I. l.c.7. 21. 53 Az olasz, angol, rajz, szépírás, zene tanárai csak melléktanítók és nem tartoznak a 12 tanár közé. TtREL I. l.c.7. 25. ___________________________________________
