A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
170 nyelv lehetett. 18. § 2f. szerint egyéb élő nyelvek (birodalmi nyelvek, francia, angol stb.) lehettek tantárgyak.16 Az anyanyelv oktatására és az idegen nyelv oktatására maximum heti 6 óra volt fordítható. A második élő nyelv bevezetésére a 2. osztályban, a harmadiknak a főgimnázium első osztályában, azaz az ötödik osztályban kerülhetett sor.17 Osztályozó és nyilvános vizsga volt előírva írásban anyanyelv, második élő idegen nyelv, régi nyelvek, matematika és történelem tárgyakból. Minden tárgyból szóbeli vizsgát kellett tenni.18 Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére... Kollégium szerkezeti változása A Debreceni Református Kollégium oktatási rendszere a szabadságharcot követő egy évtizedben történetének legnagyobb szerkezeti átalakulásán ment keresztül. Az abszolutizmus korabeli császári kormány Vallás és Közoktatásügyi Minisztériuma egy sor oktatási reformot vezetett be, ennek következtében teljesen átalakult az intézmény struktúrája. A protestáns autonómiát, és így az oktatás szabadságát sértő miniszteri rendeletek igen nagy ellenállásra találtak.19 A Kollégium elemi iskolájában 1849 őszén korábbi hagyománynak megfelelően indult meg az oktatás. Ez akkor négy osztályból állt, erre épült a kétosztályos polgári. A két iskolatípusnál egyfajta ingadozás volt megfigyelhető a korszakban, így az 1851-52-es tanévben a polgári négy osztályból állt, az elemi pedig kettőből, igaz, csak egy évig volt ez így. Korábban a hatosztályos gimnázium után a három évfolyamos bölcselet következett. Erre épült a második jogi évfolyam, ami egyúttal az első teológiai évnek számított, majd ezt követte a második és harmadik évfolyam. A 3. bölcsészeti év egyúttal a jog első évfolyama is volt.20 1850 őszén kerülete számos iskolájának gondja szakadt Szoboszlai Pap István superintendens nyakába. Egyrészről szervezte más egyházkerületekkel az ellenállást hivatkozva a bécsi és linzi békékre, valamint az 1791. évi XXVI. te. 5. §-ában garantált autonómiára. Másfelől feltűnés nélkül utasította a Kollégium tanári karát, hogy dolgozzon ki tervet az átszervezésről. 1851. szeptember 8-ra elkészült a terv a jogi tanszaknak jogakadémiává történő átszervezéséről. November 7-én a superintendens megerősítette ezt a nyolcosztályos gimnáziumra vonatkozó javaslattal együtt. Abban reménykedett, hogy a kormányzat talán kevesebbel is beéri. Ebben csalódnia kellett. Az illetékes hatóság a nyilvánossági jog híján a Kollégium érettségizni kívánó diákjait 1851 őszén a nagyváradi premontrei gimnáziumba utasította. Ez a korszak 1853 őszéig, a nyilvánosság elnyeréséig tartott. 1852. január 5-én a superintendens körlevélben fordult az egyházkerülethez az iskolák - különösen a „debreczeni anya-iskolánk” - ügyében. A felhívás messze meghaladta a hozzáfűzött reményeket. A megajánlott és összegyűjtött pénz fedezte 16 Uo.: 42. p. 17 Uo.: 49. p. 18 Uo.: 67. p. 14 A Debreceni Református Kollégium története (szerk. Barcza József) Budapest, 1988. 192-193. (Továbbiakban: DRK) 20 Uo.: 192, 196-197._________________________________________________________________________
