A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor

malmok, s ezt nagy részbe mind ő tévé, mert ő véré fel a nemzetet álmából69 Ő szólt, kiáltott, s ő ment elöl; ö tett, cselekedett s ő fejté ki a nemzeti erőt, ő esmertette meg szükségünket s önerőnket. Szóval ö vala a szabadító, ö a mentő. O, ilyen bajnok sok kellene a hazának, de Isten ilyeneket csak keveset teremt, csak akkor küldi az ilyet, mikor közel a veszedelem, hogy mentő angyalként hozzák a megváltást. Mint a nagy Hunyadi Jánost70 adá, midőn a hon ellenségeitől körül véve végveszély között hányattatott s a bajnok erős lelke-fegyvere volt a kőszál, melyen megtöretett az ellenség, pihent pedig a haza. Ily leve Széchenyi is, a vonagló haza védangyala, s mint a nagy Hunyadit üldözték, keseríték s mégis, ha a haza kívánta, karját vagy tanácsát s mindenét örömmel kész volt adni, mert szerette a hont, csak érte élt. így volt Széchenyi is, bármennyit gyanúsíták, sérték őt, felejtett mindent, ha az ügy szólító, mert ő is a hazának élt, ezé mindene. S ily két ember századokon által nem születik, ily férfiút csak jókedvéből ád a magyarok Istene a nemzetnek, hogy áltatok csudákat míveljen. Mondjon bármit a rágalom, kiáltson bármit az irigység, gyanúsítson bármit a gyáva, hiába, Széchenyi babérját, mely halántékait glóriaként fonja körül, fejéről le nem tépi. Nem a történet, nem a véletlenség tette őtet naggyá, hanem érdeme, fáradhatatlan munkássága, a hon hő szerelme, szent célja és tiszta szándéka. S néhány púja71 őt, ha gyalázza, nem dicséri, ő nem szorul senki dicséretire, magasan szállnak tettei s hirdetik lelki nagyságát. Hibázzon bár s maradjon ember, sőt egy lépést se tegyen többet, megtevé mindazt, mit az idő reá bízott, s mire hivatva volt, bétölté. S azért ő nagy marad, úgy mint Hunyadi János, örök időkig s a históriába élni fog. S a kor,

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 161

m Széchenyi alkotásainak csak egy részét említette. - A Cs. Kir. Szabadalmazott Első Dunai Gőzhajózási Társaság 1829. máj. 13-án alakult, bécsi bankárok hozták létre; Széchenyinek a dunai gözhajózás megszervezésében játszott szerepéről ld. Deák A. András: Gőzhajózás. = Széchenyi és kora. Bp„ 1991. 115- 130.p. - A Tisza Gözhajózási Társaságot kifejezetten az ö kezdeményezésére alapították meg 1846. aug. 4-én, a Tiszavölgyi Társulat debreceni nagygyűlésén; vő. Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen. Debrecen, 19917. 146-147.p. - A magyar tengeri hajózásért tett erőfeszítéseiről: Gazda I. i.m. 33., 96., 104., 108.p., a fiumei kikötőben 1828-ban tett első látogatásáról: Széchenyi István: Napló. Bp., 1978. 553-556.p. - Az országos színház felépítésére kimunkált terve nem abban a formában valósult meg, de a Pest megye által 1837-ben emelt Magyar Színház 1840-től Nemzeti Színház néven, a rendi országgyűlés felügyelete alatt működött; vö. Bényei Miklós: Széchenyi István és a Nemzeti Színház. = Történeti tanulmányok I. Debrecen, 1992. 53-65.p. - A Pest és Buda között elsőként felépített és 1849. nov. 1-jén felavatott Lánchídról: Dienes Istvánná: Közút, Lánchíd, vasút. = Széchenyi és kora. Bp., 1991. 135-153.p. - A Széchenyi nevéhez, munkásságához szorosan kötődő, 1827-tól létező Pesti, majd 1830-tól Nemzeti Casino históriájáról: llk Mihály: A Nemzeti Casino története 1827-1926. Bp., 1927., Bettina Gneisse: István Széchenyis Kasinobewegung in ungarischen Reformzeitalter, 1825-1848. Frankfurt am Main, 1990. - A lóverseny hazai meghonosításáról (az 1820-as években): Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István és a mai lóverseny megalapítása. = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1904. l-44.p., Ernst József: Lovak körül. = Széchenyi és kora. Bp., 1991. 67-91.p. - A Magyar Tudós Társaság alapításának dátumát Széchenyi István legendás, a rendi országgyűlés alsó táblájának kerületi ülésén 1826. nov. 3-án tett felajánlásához kötjük: R. Várkonyi Ágnes: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825-1831. = A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Bp., 1975. 9-27.p. - Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1835. jún. 8-án jött létre; vö. Galgóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület története keletkezésétől az 1876-ik évig. Bp., 1880. 6-7.p. - Széchenyinek a hazai vasútépítésben játszott kiemelkedő szerepéről: Dienes Istvánná i.m. 154-164.p. - Közvetett befolyása volt a Pesti Cukorfinomító Gyár-egyesület 1844. júl. 30-án történt megalakulására; vö. Gazda I. i.m. 96.p. - Szorosan közreműködött a pesti József-hengermalom felépítésében, amely 1841. szept. 15-én kezdte meg az őrlést: Viszota Gyula: Széchenyi és a pesti hengermalom. = Századok, 1910. 265-282., 372-385., 441- 459.p., Gaál Jenő: Gróf Széchenyi István és a Pesti Hengermalom Társaság. Bp., 1909.

70 Hunyadi János (1407-9 к.— 1456) hadvezér, kormányzó, törökverő hős.

^Tjijszóímásikjilakia^tul^aljjdentéseM^uhuh^jQrávajellemi^engeember^^^^^^^^^^^^^^