A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
129 8. Részletesen szabályozta a javaslat, miképpen kell biztosítani a pénztár érdekeinek megóvását a raboknál talált pénz vagy egyéb ingóságok megléte esetén. Semmilyen esetben sem lehet megengedni, hogy a rabot tisztviselők, vagy akárki más is ingyenmunkára használhassa. Ugyancsak részletesen szabályozta a javaslat a rabok és a rabnők állandó foglalkoztatásának lehetőségeit. Szükségesnek tartotta a tömlöc gyakrabban és váratlanul történő vizsgálatát, a napi jelentésben szereplő rabok létszámának a tényleges létszámmal történő összevetését, mert így a castellanusnak nem lesz módja a közönséges kenyérre nézve visszaélés elkövetésére. Nem lesz módja sem neki, sem akárki másnak a börtönből rabot kivinni, vagy szabadon bocsátani. Törvénnyé kell tétetni, hogy rabot az ügyész és az elnöki hivatalok sem kezességen, sem más címen nem bocsáthatnak ki, arra egyedül a közgyűlés vagy a törvényszék jogosult. Ez a Kerületben nem okozhat fennakadást, mert itt a közgyűlések és törvényszéki ülések gyakoriak. Nem képzelhető el olyan eset, amely a rab azonnali kibocsátását vonná maga után, mert ha beteg, kórház kell neki, ha ártatlan gyermekei elhagyott állapotban maradtak, gondoskodjon azokról a hatóság. Dolgoztatni kell a rabokat - olvasható a javaslatban Addig, amíg a Kerület vagy Böszörmény városa valamit építtet, a szükséges munkákat rabokkal kell elvégeztetni. Az utcák tisztán tartására, az utak karbantartására, a kerületi ház és udvar rendben tartására, kertművelésre ugyancsak a rabokat kell igénybe venni. Míg a közélelmezés divatba nem jön, a rabok kenyérnél egyebet rendszerint nem kapnak, az olyanokat azonban, akik az egész napot munkában töltik, a Kerület, illetve a város köteles élelemmel ellátni. „Ez a mi gondolkozásunk a rabok tartására és élelmezésére nézve, ” szögezték le a javaslat készítői. Végül, ami a tömlöcök bővítését illeti, előadták, hogy a strázsamester által konyha gyanánt használt boltozatos szoba igénybe vételével húsz rab ott helyezhető el. A keskeny kamara a szellőzés biztosítása után szintén alkalmas lesz rabok őrzésére. Az asszonyok kamarája a szükséges javítások és pótlások megtörténte után alkalmas lesz nemcsak őrzésükre, hanem munka végzésére is. A strázsamester részére maradt kis kamra, amely a tömlöc előtti tornác keleti végében az utca felől van, az ő szükségeire elegendő. „Mi volt sorsa e javallatnak, bizonyossággal nem tudhatni, igaz, hogy fordult ez meg a T. Kerület előtt is, de hogy általánoson tárgyalva nem volt, az kétséget nem szenved, mert ámbár a mondott 1836-i februári közgyűlés új szabályszerzés végett visszaadta azt a jelentő küldöttségnek, még is az iratok a levéltár porai között feledtetének, ahonnan mi vettük elő úgy, amint a T. Kerületnek elébe terjesztjük csupán azon változtatással, hogy az érintett gyűlés határozatát mi a javallat hátára felírattuk. S bátorkodunk ezt - melynél jobbat aligha most is lehetne - a T. Kerületnek figyelmébe tárgyalás alá ajánlani, olvasható a javaslatban. Az 1836. február 22-i közgyűlésen hozott határozat ismeretében most már megválaszolható, hogy mi lett a sorsa a Karap Sándor és Orosz András javasltának. A közgyűlés „ujjabbarí’ megbízta a két táblabírót, hogy a tárgyhoz szükséges iratokat gyűjtsék össze és egy új, amennyire csak lehet, tökéletes javaslatot munkáljanak ki. Mivel a királyi biztosnak szélesebb ismeretei vannak, a közgyűlés felkérte, hogy Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX
