A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
123 engedi kint járni és hálni, - az ellen a rendelkezés áthágásáért ügyészi eljárást kell indítani.38 Szintén ezen a közgyűlésen rendelték el annak elkerülése végett, hogy elfogásukkor a raboknál talált javakat el ne sikkaszthassák, a jövőben kihallgatásukkor jegyzőkönyvbe kell foglalni, milyen javak és mennyi pénz volt náluk s azokat ki vette el tőlük és kinek adta át. Az elvett ingóságok és pénz szabadon engedésükig letétként tartandó és szabadulásukkor visszaadandó vagy pedig a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére fordítandó.39 A kerületi főkapitány álláspontja szerint a közgyűlésnek az a határozata, hogy semmiféle rab a kerületi börtönből a közgyűlés vagy a törvényszék engedelme nélkül kezességen nem bocsátható ki, a városi tanács által előzetes letartóztatásba helyezett rabokra is kiterjed. Ezt az álláspontot azonban egyesek vitássá tették, ezért a főkapitány a közgyűlésen óvást jelentett be. A kérdés eldöntése végett az ügyet a közgyűlés elé terjesztették.40 Az 1810 és 1836 közötti években gyakran előfordult, hogy a jogerősen kiszabott börtönbüntetéseket töltő rabok házastársai vagy szüleik a büntetés hátralévő részének elengedését vagy kezesség mellett a végrehajtás felfüggesztését kérték. A kérelmeket sokféle indokra alapították. Nyári munkák idején élelemszerzés, előrehaladott életkor, betegég, stb. A törvényszék a kérelmeket körültekintően bírálta el. A büntetés elengedésére vonatkozókat azzal utasította el, hogy a törvényesen meghozott ítélettel rendelkezni a Kerület közgyűlésének nem áll hatalmában. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését azonban méltánylást érdemlő okok alapján a törvényszék teljesítette. így pl. a tavaszi szántás idejére kezesség mellett egy hónapra azért helyezte a rabot szabadlábra, hogy számos gyermekének jövő évi ellátásáról gondoskodni tudjon.41 Betegség miatt több esetben kérték a rabok gyógyulásukig büntetésük végrehajtásának felfüggesztését. Ezeket a kérelmeket a Kerület orvosának írásbeli véleménye alapján bírálták el és rendszerint kezesség mellett azért engedélyezték, nehogy a többi rabot megfertőzzék. A helytartótanács 1820. december 21-én elrendelte, hogy a kerületi közgyűlés a protestáns rabok részére, a katolikusoktól elkülönített szobát biztosítson Isten- tisztelet céljára. A lelkész hetenként kétszer oktassa a rabokat a király, felebarátaik és a maguk iránti kötelességre. Az Úrvacsorát is ki kell szolgálni. A lelkésznek át kell adni a rabok névsorát és vétkét tartalmazó jegyzéket, hogy ennek megfelelően oktassa őket. A közgyűlés elrendelte, hogy amíg a különszoba elkészül, az Istentiszteletet a kis kerületi házban kell megtartani, a különszoba kialakítására pedig kőművessel tervet kell készíttetni.42 1821. október 5-én Pély Nagy Gábor kerületi alkapitány jelentést tett a közgyűlésnek a rabok ügyében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 58 Uo. 1818. szeptember 24. No. 52. 21. к 39 Uo. No. 8. d 40 Uo. IV.A. 505/d. A kerületi büntető törvényszék jegyzőkönyve (a továbbiakban: kér. B. tszék jkv.) 1840 november 27. No.267. 3. к 41 В. tszék jkv. 1812. március 2. No. 13. l.k ^Uo^cerJc£^jkvMjt2J>;Jebruái42J4o=65_i._=i____==_^_=^=__=^^^^==^===s__==
