A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
115 felszerelve. A kőművesek mellé pedig a mészkeveréshez és téglahordáshoz két segédmunkást adtak.15 Arra nincs adat, hogy a szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészült épületet mikor adták át rendeltetésszerű használatra. Ez volt egyébként az első kerületi épület, amelyben az ún. pincebörtönnel együtt nagyrészt a rabok elhelyezéséhez szükséges helyiségek voltak s ebben kapott helyet a kerületi levéltár is. A hajdúkerület egyre szaporodó igazgatási feladatainak ellátása már az 1780- as évek legelején indokolttá tette a meglévő épület bővítését. Az ennek megvalósítása végett szükséges intézkedések megtételéhez csak II. József reformjainak visszavonása után - amikor a Kerület újra önállóvá vált — térhettek vissza. A szükséges előkészítési eljárás befejezése után azonban a helytartótanács értesítése szerint Őfelsége a közönséges törvény ház megépítését „mivel a mostani rendkívül való szükség miatt ezen nemes megyének mind lakosai, mind járó barmai legnagyobb tehetetlenségre jutottak, a kívánt építtetést a boldogabb időkig kegyesen elhalasztatni kívánja."16 Miután a közgyűlés 1799-ben már eredmény nélkül kérte az engedély megadását, 1800. július 2-án a helytartótanács útján újból előterjesztette a kérelmet, de ennek megadására még mindig várni kellett, így az építési szerződés megkötésére csak 1803. május 20-án kerülhetett sor. Most már hamarosan hozzáfogtak a kivitelezési munkához.17 Az épület hivatalos átadása 1808. augusztus 2-án történt meg Vécsey Miklós hajdúkerületi királyi biztos jelenlétében, aki több érdemi észrevételt tett. A régi de most már emeletes épület földszintjén levő árnyékszéket az épülettől távolabb kívánta elhelyeztetni, mert annak a tartalma beszivárgott a pincebörtönbe, s ezt a királyi biztos elfogadhatatlannak tartotta. A földszinti részen pedig „a tisztességesebb személyeknek való lágyabb árestom ” létesítését javasolta. A kerületi tisztikar elrendelte a királyi biztos által előírt javítások, pótlások és változtatások végrehajtását. 18 A székház építésénél a kerületi börtönben őrzött rabok segédmunkát végeztek. Az egyik vállalkozó -az 1810-ben kötött szerződés szerint- csak úgy vállalta ezer darab tégla vetését, ha a rabok a kemencébe való be- és kirakásban segédkeznek. Az épületben lévő kemencék fűtését is a rabok végezték, de gyakran előfordult, hogy túlságosan befűtötték azokat és hosszabb fákkal a kemencék végét kiütötték, ezért a közgyűlés határozata értelmében a rabok közül két állandó fűtőt jelöltek ki. 19 A helytartótanács 1810-ben és 1811-ben jelentést kért a hajdúkerülettől a tömlöc állapotáról, de a választ csak az 1814. március 15-én kelt újabb felhívására küldte el a közgyűlés 1814. május 12-én. A tömlöc nagy részében a föld alatt van - olvasható a jelentésben - már ezért is alkalmatlan a majd minden esztendőben szaporodó rabok elhelyezésére, mert kevés szobából áll és nem oldható meg a kisebb bűnözőknek a nagyobb gonosztevőktől különrekesztése sem. A tömlöcnek ezt a fogyatkozását és hibáját már ezelőtt Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 15 Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház építésének megszervezése. In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve VII. (szerk.: Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény, 1990.) 118. 16 Uo. IV.A.502/a 12. Kötet 1794. Karácsony hó 19. No.4. 17 Nyakas Miklós: A hajdúkerúleti székház rövid építéstörténete. In.: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve VI. (szerk.: Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény 1987.) 127. Szerző a HBM levéltárban felkutatott iratok alapján igen részletesen foglalkozik az építkezés minden lényeges mozzanatával 18 Uo. 128-130. 19 Uo. Nyakas Miklós VI. 120-122, ____________________________________________________________
