A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
113 adta, ahoz képest a Várassok további dispositiójáig modoprovisorio (csupán ideiglenesen) az három nagyobb Városok két-két véka lisztet, az apróbb Városok pedig Vámospércsen kívül, egy-egy vékát, hogy mennél elébb lehet Böszörmény Várassába a Rabok Számokra bé küldjenek, unanimi Voto concludaltatott (egyhangúlag elvégeztetett). "u A pallosjoggal összefüggő kérdések rendezése után került sor a büntető hatáskör megállapítására. A Hajdúkerület 1757. május 17-én tartott közgyűlésén a főkapitány bejelentette, hogy a helytartótanács rendelete értelmében „a nagyobb jelentőségű ügyek, mint a gyilkosság, nős paráznaság, tolvajság, kivált melyek a pásztorok közt eshetnek és más ehhez hasonló criminalitások ... nem szabad lészen különösen egyik városban is revideálni, más egyéb aprólékos causák pedig in particulari (helyben) minden városokbeli magistratus által fognak végződni. ”* 12 Ez a rendelkezés azt jelentette, hogy a nagyobb jelentőségű bűncselekmények elsőfokú elbírálása a hajdúkerületi bűnfenyítő törvényszék, az aprólékos ügyek elbírálása pedig a városi tanácsok hatáskörébe tartozik. Böszörményben a város börtöne a Városháza épületében volt. Itt kapott helyet a kerületi börtön is ideiglenesen, mert hiszen 1757. április 14-én a közgyűlés -3. sz. határozata szerint- kifejezetten börtön céljára szolgáló épület létesítése mellett foglalt állást. Arra nincsenek levéltári adatok, hogy a Városháza épületében hogyan helyezték el a két börtönt, de a 2., 4. és 5. sz közgyűlési határozatból kitűnően egymástól teljesen függetlenül működtek, a kerületi börtönben elhelyezett rabokat egy tömlöc- tartó és négy fegyveres hajdú őrizte. A pallosjog rendezése után két évvel - 1759. júniusában érkezett a Hajdúkerülethez Csáky Antal kassai kamarai direktor 1759. június 12-én kelt levele, amely- lyel meg küldte a Magyar Királyi Helytartótanácsnak a tömlöcökben raboskodó személyek sérelmére elkövetett gondatlanságok megszüntetése végett kiadott utasítását. Csáky egyúttal arra kért „genuine informatiot”-őszinte jelentést, hogy a Kerület melyik városában és minémű helyen őrizteti a maga rabjait és „vagyon e ezekben elégséges securitasok (biztonságuk) avagy sem ”. A Hajdúkerület közgyűlése 1759. június 12-én a következő jelentést küldte el Csáky Antalnak: „Kegyes parancsolatját, abban rekesztett Felséges Királyi Helytartó Magyar Tanács Intimátumának valóságos mássával együtt alázatosan elvettük evégett: Hogy a Magistratualis Tömlöcben raboskodó szemeljek eránt olly provisioval legyünk, hogy a gondatlanság miatt némellyeknek egészségtelenségek, vagy éppen halálok is ne történnyék. Annak felette mellyik városban és minémű hellyen szoktuk tartani a Magistratualis rabokat és minémű securitassok vagyon az olyatén raboknak. Kegyelmes urunk! Még 1757-dik Esztendőben közönséges Hajdú Városok Gyűlésében elvégeztük, hogy Böszörmény várossában a Magistratualis Rabok számára oly capacitású tömlöczöt tsináltassunk, a me Ily ben (minden Városokról a Rabokat oda hordatván) elférjenek. De mivel mostani circumstantiákhoz képpest Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX " Uo. Hajdúkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei. IV.A.502/a (a továbbiakban: kér. kgy. jkv.) 3.kötet 1757 április 14. 40-42. old. 12 Uo. Büntető ügyek pertestei lV.A.505/e.l757 fasc.E.No.3.
