A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben

Ill

Ezek a bejegyzések arról tanúskodnak, hogy az előzetes letartóztatás végrehajtásának is voltak fokozatai aszerint, hogy a vádlott szökési kísérletétől tartani lehetett-e.

„1639 pünkösd havának (május hó) első napján a szoboszlói strázsák" három nagyszombati embert bekísértek és fogságba helyeztek, de mivel nem volt bizonyíték arra, hogy bűncselekményt követtek el, június 9-én szabadon engedték őket. Több mint egy hónapig a börtönben gondoskodni kellett élelmezésükről.5

A Böszörmény város tömlöcében őrzött bűnös rabok tartásának napi költségét a tanács 40 pénzben állapította meg, de „a büntetlen raboktól egy pénzt se vegyenek"- olvasható a határozatban.6 7 8 Ez azt jelentette, hogy ha a vád alól jogerősen felmentették a vádlottat, rabtartási költség megfizetésére nem kötelezhették.

A börtönök főként a bíróságok ítéleteivel kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtására szolgáltak. Több esetben előfordult, hogy a tömlöcöt azért támadták meg, hogy onnan büntetését töltő barátjukat kiszabadítsák, vagy az elítéltek a falat belülről ásták meg és így szöktek el. Kis András szoboszlói szolga például „a város tömlöcét feltörte, onnan Kesely Jánost kiszabadította.” 7 Kerékjártó György szoboszlói lakos elítélt viszont,, a nemes város közönséges tömlöcét felbontotta s belőle elszökött”.11

Jegyzőkönyvi adatok tanúsítják, hogy az első fokon elítéltek éltek fellebbezési jogaikkal. Rácz Mihályné szoboszlói lakos ellen varázslás és bübájosság miatt indított ügyben az 1640. június 23-i bejegyzés szerint a Kassai Székről a döntéssel együtt visszaérkeztek az iratok.9

A szoboszlói jegyzőkönyvek egy 1743. évi bejegyzéséből állapítható meg, hogy a város börtöne kétszintes építmény volt.

Nagy Mihályt lopás miatt már két ízben szabadságvesztésre ítélték Kiszabadulása után a város jegyzőjének a jószágát lopta el, ezért ismét tömlöcbe zárták. „Ottan, félvén a dolognak kimenetelétől, nem csak a tömlöcöt, hanem azon fejül lévő házat violalnii (megrongálni) és igy hamis úton módon elebálni (megszökni) nem irtózott".10

Aligha kétséges, hogy a , fejül lévő ház" nem lakás, vagy valami más, hanem börtön céljaira épült és a hajdú városokban a XVIII. században az ilyen kétszintes börtönök alsó részét pince börtönnek nevezték.

A hajdú városokat összefogó új szervezet, a Hajdúkerület létrejötte a városok igazságszolgáltatását csak annyiban érintette, hogy 1704-től ítéleteik ellen a Kerület közgyűléséhez lehetett fellebbezéssel élni. Az alapvető változás akkor következett be, amikor Mária Terézia 1757-ben a városokat eltiltotta a jus gladii, a pallosjog további gyakorlásától és az „avval való szabados élés" jogát a városok összességének, vagyis a Kerületnek adta meg.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

5 Uo. 1639. június 9. (17.old.)

6 Uo. Böszörmény város jegyzőkönyvei, l.kötet. 1675.április 26. (15.old.)

7 Uo. 1681. március 12. (82-83.old.)

8 Uo. 1742. augusztus 29. IH.kötet. (344-345.old.)

9 Uo. Szoboszló város közgyűlési jegyzőkönyvei. V.A.402/a. 1.kötet. 1640.június 23. (20.old.)

i^Jo;_Szoboszló_váraskö^űlésiJ^^zőkönywi;^A;402/a;3;köteU743;sze£tember2372£ldi