A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században
rendszeresen adtak el hol kisebb, hol nagyobb mennyiséggel, amire a jobbágyok természetesen nem voltak képesek. Az sem biztos, hogy valamennyi csorda, gulya és ménes bekerült a számadásba, hiszen lehet, hogy Nagy Mihály csak a közvetlenül az irányítása alá tartozó területek (az uradalom falvai) állatállományát tudta pontosan felmérni, ami jelentősen növelheti az állatok számát. Ezeken kívül a ház körül tarthattak baromfit is, de ezekeket nehezen lehetett volna számon tartani, így nem készült róluk felmérés. Az úrbérrendezéskor a kilenc kérdőpontra adott válaszokból kitűnik, hogy a micskei uradalom falvainak többségében évente meghatározott számú csirkét kellett leadni a jobbágyoknak, a baromlakiak így nyilatkoztak erről: “...nékünk is kiadatott, ki mennyivel tartozik az uraságnak, úgymint: minden házhelyes gazda...két csirkével és tíz tojással“.87 Ez a meny- nyiség ismétlődik a többi uradalmi településnél is. A korban növekvő jelentőségű a méhészet, s ennek két terméke a méz és a méhviasz. A megyei összeírásokon kívül, a micskei uradalomra vonatkozólag pontos számadatot még nem találtam, de a későbbi tanúvallomásokból egyértelműen kiderül, hogy a méhészet jelentősége folyamatosan növekedett, például Királyiban nagyobb mennyiséget termeltek, több helyen is elhangzik: “A méz csebrekkel állott a pincében”.88 Az 1756-os összeírásba méhészként Vámoslázon kívül egyetlen helyen került be valaki a felsorolásba, ez pedig Királyi. Ugyanezt a települést tekintve az 1743-as és az 1753-as összeírásba mindösszesen 1 kaptár került! Dolgozatom a Baranyi család történetének, gazdálkodásának és jövedelem- forrásainak egy szűkebb körét érinti. A további kutatások az itt leírtakat még pontosabbá, egyes megállapításaimat árnyaltabbá tehetik, a Hajdú Bihar Megyei Levéltárban ugyanis a családra vonatkozóan még nagy mennyiségű irat vár feldolgozásra. 104 Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a Micskei uradalom gazdálkodásának... Details of the History of the Management of the Micske Estate in the 18lh Century Zoltán Szerdahelyi This essay deals with one of the most significant families of Bihar County in the 18th century: the Baranyi family. Exploring the history of the family in the late 17th and early 18,h centuries, a phenomenal rise in political and economic terms may be traced, which nevertheless was not unique in the age. The originator of this career was Miklós Baranyi (first sub-prefect between 1723 and 1725), and at the zenith we find Gábor Baranyi, also a first sub-prefect in the middle of the 18th century, who filled this position from 1757 to 1773. This outstanding political activity was due in a large part to the fact that the majority of the estates of the family were situated in Bihar County. The name of Gábor Baranyi may also be familiar to anyone interested in the history of the county or the period, since he played an active role in the depu87 Bársony-Papp-Takács: im. 39. 88IV. A. 6/d. 202. k.
