A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen és Erdély kapcsolata a XVI. sz. közepén
A törökök figyelembe vették azt is, ha a város nem tudott fizetni, és mérsékelték az adót ideiglenesen: "„..Mahmud...tudatja, hogy Erdélyben zavarok törtek ki, ezek miatt Debrecen oly sokat szenved, hogy kíméletet érdemelne... ”2S Vigyázott rá, mint a fejőstehenére. Megtiltotta, hogy török vagy tatár hadak télire a városba szánjanak, mérsékletre intette Debrecennel szemben a pasákat és khászokat, de még a magyar és lengyel királyt is figyelmeztette, hogy ne támasszanak jogtalan követeléseket. Az egész birodalomban kihirdette, hogy a debreceni vásárokra háborítatlanul gyülekezhetnek az adni-venni szándékozók. így Debrecen, bármily nehezére esett is, szívesen fizette a török adókat, mert kereskedelme európai arányú fellendülését köszönhette különleges helyzetének. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 13 Debrecen és Erdély Debrecen ugyan behódolt a törököknek, ez azonban éppúgy nem változtatott a magyar földesúr birtoklásán, mint az ezután következő adományozások és birtokigények. Török Bálint, aki 1536-ban kapta Szapolyai Jánostól zálogba Debrecent török fogságban hal meg. Egyébként az sem bizonyos, hogy megfordult-e egyáltalán Debrecenben. Isztambulba való hurcolása után azonban felesége, Pemflinger Katalin beköltözött Debrecenbe, és itt is halt meg. A birtokok feletti földesúri jog gyakorlását már 1547-ben Török Bálint fia, János vette át. 1557-ben I.Ferdinánd megfosztotta vagyonától, és öccsének, Ferencnek adta. Végeredményben 1562. Június 7-én, Vajdahunyad várában történt - súlyos betegsége utáni - haláláig János a debreceni uradalomnak is földesura maradt. 1557. Ősze után többnyire a debreceni kastélyban lakott. 1558-ban ő hívta Méliusz Juhász Pétert Debrecenbe. Török Ferenc bátyja halála előtt néhány hónappal már átvette a debreceni uradalmat.29 Török Ferenc azonban Habsburg-párti volt. Ezért a budai pasa elrendelte Debrecen megszállását. A veszedelmet a város valószínűleg ügyes diplomáciával elhárította. János Zsig- mond talán úgy mint földesúr, talán mint Szapolyai-örökséget magához vette a várost. Az ok lehetett Török Ferenc pártállása is, vagy Debrecen „magaviseleté”. Itt érkeztünk el a dolgozat fő kérdéséhez: Debrecennek, mint városnak az Erdélyi Fejedelemséghez fűződő viszonyához. A kérdés összetett, és a jelenleg ismert források nem adnak megnyugtató választ Debrecen sajátos helyzetére. Szapolyai János birtokba kerülésével elkezdődik egy kuszáit korszak, s ez eltart lényegében a XVII. század elejéig. A mohácsi csata után mindkét király igényt tart a városra, Szapolyai pedig még magánföldesura is Debrecennek. Török Bálint csak 16000 Ft lefizetésével lesz zálogbirtokosa az uradalomnak ( és nem is az egésznek) ami lényegében ekkorra már meg is szűnt. A város birtokosává, feudális tulajdonosává vált a vásárolt, zálogba vett és örökjogon kapott földeknek, míg a feudális földesúri tulajdonjog megmaradt. Tehát a magánföldesúri mezőváros maga is feudális birtoktulajdonos. Lényegében bírta mindazokat a földeket, amelyeket a Dózsák idejében határához kapcsolhatott: Angyalházát, Aszalóst, Apafáját, Ároktelekét, Balmazt, Cucát, Cserét, 29 Módy György: Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben. HBML. Évkönyve XIX. Db. 1992. 54- 55.1.
