A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
Dimka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 50 terembereknek, Napszámosoknak fizetni, hogy annál fogva tudhassa meg azt, lészen-é néki elegendő költsége azon Épület tökéletesen való elkészítésére”55 A mű első részében a hossz-, terület- és térfogatmértékkel, s azokkal kapcsolatos számítási műveletekkel foglalkozik, a második részben az egyes épületelemek tömegszámításának módszerét ismerteti meg, a harmadik részben pedig egy teljes költségszámítást végez egy háromszintes épületre. A kalkulációt ma is ugyanezzel a módszerrel végzik az építőiparban. A könyvhöz I-III. rézmetszéssel készített táblán a számítás műveleteit rajzokon is ábrázolja, a IV. táblán pedig az épület homlokzatát, metszetét, tetőszerkezetét, pince, földszinti és emeleti alaprajzát is bemutatja. (9. ábra) Ez abban az időben egy helyszínrajz csatolásával, valamint kiegészítve a szükséges méretek bejelölésével, elegendő volt a város részéről az építés engedélyezéséhez, sőt, - mivel a rajzot a mesternek kellett elkészíteni, - annak alapján a létesítmény kivitelezéséhez is. Tehát a könyv harmadik részében leírt költségvetéssel együtt teljes tervdokumentáció képezett. Bár Beregszászi első könyvében is a matematikai műveletek alapfokán kezdte az építészeti rajz oktatását, - valószínűleg észrevette, hogy - sok esetben írni és olvasni sem tudó tanítványai számára a könyvben leírt anyag nehezen feldolgozható. Ezért 1822-ben kiadott egy tankönyvet, melynek célját már címében is megjelölte: „A Rajzolás tudományának kezdete. A tanítványai számára készítette Beregszászi Pál hitele földmérő, ’s nemes szabad királyi Debreczen városábann a’ rajzolás és pítés tudományának közönséges professora”. A könyv megismerteti a tanulót nemcsak a rajz eszközeivel, a különböző festékekkel, hanem azzal az anyaggal és eljárással is, amely anyagokból és ahogyan ezek az eszközök, festékek készültek. A rajzoktatás pedig ma is azokat a pedagógiai elveket követi, amit Beregszászi ebben a munkájában leír: „... a’ ki a különbkülönbféle előforduló Tárgyaknak, szabad kézzel való rajzolásábann is, a ’kívánt czélját haszonnal akarja elérni, szükségesképpen megkivántatik, hogy a’ Rajzolásnak legalább az ittenn előadott módját értse, nem tsak, hanem hogy ezeket, elsőbben ugyan Törvényeik szerént a’megnevezett Eszközök által, egyről egygyig több izbenn utána lerajzolvánn, próbálgassa szabad kézzel is szorossan követni, s ezek utánn más különbkülönbféle Tárgyakat állítván szemei eleibe, azok kiterjedésének megitéllésébenn ’s larajzolásában gyakorolja magát, igy hamarább és bizonyosabbann eljuthat akármely Tárgynak helyesebb megismerésére, és rendesebb formákbann való lerajzolására, mert tapasztalni lehet, hogy azon Rajzolni kezdő, a’ki a’ Rajzolást ezekenn kezdette, rövidebb utonn eljutott, és nagyobb tökéletességet is ért a’ Rajzolásbann, mint az a’ ki elsöbenn is Emberi Képeknek, vagy más Környékek, Virágok, ’s Állatok rajzolásánn kezdette a’ Rajzolást tanúlni.”56 A rajzolás és festés művészetében kifejezetten naturalista szemléletet vall, ragaszkodik a valóság optikai képének objektív visszatükröződéséhez, utánzásához: 55 Beregszászi Pál: Építés tudománya azonn része melyben az építésre teendő költségek számbavevéve adódik elő. Az ahhoz érteni kívánók kedvévért készítette Beregszászi Pál Hites földmérő. Négy Réz Táblákkal. Debreczenben nyomtatta Tóth Ferencz. 1819. Elöljáró beszéd. 56 Beregszászi Pál: A rajzolás tudományának kezdete. A tanítványi számára készítette Beregszászi Pál hites földmérő, ’s Nemes Szabad Királyi Debreczen városábann a’ rajzolás és építés tudományának közönséges professzora. Öt réztáblákkal. Debreczenben nyomatott Tóth Ferenc által. 1822. Elöljáró beszéd.
