A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
Ekkor azonban már a nemzeti tudattól egyre inkább áthatott iparos társadalom is érezte, hogy a nagy ipari nemzeteket csak megfelelő szakmai tudással lehet utolérni. A tanulók most már rendszeresebben jártak a rajziskolába, melynek rajztanára Kleiber Károly után 1871-től Domokos Kálmán lett, az előkészítő rajz tanára pedig Kallós Kálmán. Tőlük az 1871. április 2. és 1872. április 6. közötti időszakból 23 „Tanulmányi Bizonyítvány”-t őriz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. (5. ábra) Ugyanitt található a Rajzoskola 1874-77. közötti feltételezett anyakönyve, mely szerint az 1874/75. tanévben 251, az 1875/76. tanévben 277, 1876/77-ben pedig 236 iparostanonc tanulója volt a rajziskolának.40 Ezalatt olyan színvonalas rajzok születtek, mint Szatmári Péter ácssegéd 1874-ben készített rajzai, melyből 66 db-ot és egy akvarellt albumba kötve őriz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, s melyen Domokos Kálmán rajztanár igazolja, hogy az ácssegéd a rajzokat előtte készítette. (6. és 7. ábra) 1156-76 sz. leiratában most már a földművelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszter is sürgeti a várost ipariskola létesítése érdekében. A Városi Tanács 1876- ban fel is kérte az „Állandó népnevelésügyi bizottság”-ot, hogy készítsen tervet iparos tanonciskola szervezésére. A bizottság a tervet el is készítette, de mivel csak általánosságban foglalkozott a témával, a Tanács a tervezetet a bizottságnak kiegészítésre visszaadta azzal, hogy a felállításra kerülő iskola szervezetét, tantervét és költségvetését is készítsék el. Ennek a feladatnak a bizottság 1877. július 1-ig eleget tett, ezt a város közgyűlése 4662-1877 sz. alatt elfogadta, s a jóváhagyott szervezet és tanterv alapján az oktatás megfelelő számú tanszemélyzettel 1877. szeptember 1-én meg is kezdődött,41 s ezzel a rajziskola több mint hat évtizedes működés után megszűnt. Az ipari tanulók képzésében pedig fokozatosan kialakult az az elv, hogy a tanonciskola is iskola, az iparostanonc is tanuló, nemcsak munkás, tehát a tanítás ebben az iskolában is köznapokon történik, s hogy a tanoncnak is igénye van már tanonckorában és ezért meg kell adni neki azt az alapot, melyet saját erejéből tovább építhet.42 * Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 45 II. Beregszászi Pál Debrecenben született 1790. november 21-én44 Édesapja Beregszászi István szücsmester, édesanyja Mezei Erzsébet volt. Az 1790-ből származó adókönyvek szerint Beregszászi István Hatvan u. 78. sz. alatt lakott, s mint mestert a negyedik ° 44 classisba sorolták, tehát családja igen szerény körülmények között élt. 40 U.o. 41 Csurka István id.m. 15-17.0. 42 Szőr József: Debrecen iparoktatása. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város. Vármegyei monográfiák. Budapest 1940. 237.0. 45 Beregszászi Pált 1790. november 25-én keresztelték. Ref.Egyház Lvt. Anyakönyvek VIII. 430.1. 44 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Repartitiones 1790/91. Hatvan u. IV. A. 1011/t.
