A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
37 tankönyvet, melyből az építészet elemeit meg lehet tanítani.17 Kiss Sámuel ezt a könyvet betegsége, majd 1819. március 23-án bekövetkezett halála miatt már nem tudta megírni, utóda - Beregszászi Pál - azonban megírta, s még ebben az évben ki is adták. Kiss Sámuel azonban - korai halála ellenére Rövid debreceni tartózkodása alatt maradandó müveket is alkotott. Tervei alapján készült el a Nagytemplom szószéke, 1815-ben Debrecen látképéről tollrajzot készített, s néhány akvarelljét is őrzi a Debreceni Déri Múzeum.18 Beregszászi Pál személyében olyan műszakilag és rajzolásban is felkészült tanár került az iskola élére, aki a reformkor nemzeti eszméitől áthatva, - szerény lehetőségei ellenére - mindent megtett nemcsak az iskola folyamatos működésének biztosításáért, hanem a képzés színvonalának emeléséért is. Ebben mind a város, mind a Kollégium vezetősége messzemenően támogatta. Hogy ennek ellenére mégis milyen elkeseredett küzdelmet kellett a mesterek közömbösségével és az inasok és legények hanyagságával vívnia, azt számos beadványa és jelentése bizonyítja. Végül a városi akarat és Beregszászi kiemelkedő elméleti, valamint gyakorlati tudása, kitartása emelte a rajziskolát az ország hasonló iskoláinak jelentősége és színvonala fölé. Kiss Sámuel halála után több pályázó közül a rajzprofesszori állásra Beregszászit nevezték ki.19 „Hites Geomatra Beregszászi Pál uramnak szorgalmatossága, s a rajz Tudományába való előmenetele, s arra való alkalmatos voltára nézve a Magistratus és a Communitás meg lévén győződve a néhai Kiss Sámuel Úr által üresen maradt Rajz Professzori hivatalra egész örömmel felveszi, s ezennel a maga részéről Rajz Professzornak kinevezi...” s elrendeli, hogy „... a tudomány értése próbájául küldjön fel a Felséges Consiliumnak a most legközelebb Architektúráról készült és itten kinyomatott könyve.”20 Beregszászi, - a mérnök, - igaz pedagógusi elhivatottsággal kezdi munkáját abban a rajziskolában, melynek még nevelési irányzata sem volt egységes. Az iskolába ugyanis a Református Kollégium diákjai, a Kegyes Tanítórend Gimnáziumának tanulói és a város iparos céheinek inasai jártak. A Kollégium és a gimnázium tanulóinál az architectúra és a művészeti-rajz tanítása, az inasoknál pedig az építészet és a praktikus rajzoktatás, a rajznak az ipari tevékenység keretében történő hasznosítása volt a cél. A tanítványok három csoportja egymástól eltérő időben vett részt a rajzoktatáson. A Kollégium diákjai naponta 11 és 12 óra között, a piaristák kedden és csütörtökön délután, az inasok pedig vasárnap.21 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 17 Balog István: Adatok Debrecen képzőművészetének történetéhez a XIX. század elején. Művészettörténeti Értesítő 1955. IV. sz. 55-65.0. 18 Tóth Mihály: Beregszászi Pál emlékezete. Vasárnapi Újság 12.évf. 30. szám. 1965. szept. 24. 491 .o. 19 Zádor Anna és Genthon István id.m. Il.k. 643.0. 2,1 Bajkó Mátyás: Egyházszervezet és iskolarendszer. Debrecen története 1693-1849. 2.k. Debrecen 1981. 463.0. Idézi a Városi Tanácsjegyzőkönyvét. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Protocollum Politicum 1819 IV.A.101 l/a-90. 21 Bajkó Mátyás: Adalékok Beregszászi Pál „Rajz Oskolájának” történetéhez. Közlemények a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből 4.sz. Debrecen 1956. 192193.0. Idézi Beregszászi Pál 1836. március 7-én kelt, a Tankerületi Főigazgatósághoz intézett beadványát.
