A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága

Hazatérte után Debrecenben és a környező vármegyékben földmérő munkát végzett, 1819-ben lett rajz és építészet professzor a „Rajz oskolában”, s 39 éven át ezt a munkát igaz magyar hazafihoz és pedagógushoz méltó becsülettel és lelki isme­rettel végezte el. Nyugdíjazását mellbetegsége miatt kérte, s rajzoktatásban szerzett érdemeit annyira tisztelték, hogy 1858. augusztus 1-én egész fizetésének megfelelő nyugdíjjal válhatott meg munkahelyétől. Évi fizetése kezdetben 300 frt volt, ezt később 400 frt-ra emelték. Ehhez járult 80 frt szálláspénz és 12 öl tűzifa járandó­Rajztanárrá tör­tént kinevezése évében jelent meg első tan­könyve. „Az építés tudományának azon része, melyben az épí­tésre teendő költségek­nek számbavétele adó­dik elő.” Ezt sűrűn követték további mun­kái, melyekben részben műszaki, részben pedig szabadkézi rajzzal fog­lalkozott. Rajzprofesz- szori működésének első öt évében négy művet jelentetett meg, melyet 1837-ben a szabadkézi rajzzal foglalkozó munkájának második kiadása, 1846-ban a fedélszerkezetekkel, 1859-ben a perspek­tivikus rajzolással, 1863-ban pedig az oszloprendekről írt műve követett. Könyveit nagyszerű ábrákkal, rajzokkal látta el, melyeket nemcsak maga rajzolt, hanem rézbe is saját kezűleg metszett. Kiadott művei korai műszaki tankönyvirodalmunk reme­kei.4® Építészetben való jártassága annyira közismert volt, hogy a város rendszere­sen foglalkoztatta, különösen lakóépületekkel kapcsolatos peres ügyekben, mint építész szakértőt. Erről a periratok mellett található számtalan alap- és helyszínrajza tanúskodik.48 49 50 Kikérték javaslatát a Nagytemplom építésénél is. Péchy Mihály impozáns ter­vét, - mely középen magas dobra állított kupolát tartalmazott, - részben az ilyen munkára felkészületlen építők vonakodása, részben pedig anyagi okok miatt redu­kálni kellett. Végül minden valószínűség szerint Beregszászi tervét fogadták el, aki a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 47 48 Pataki Ferenc id.m. 147.0. 49 Balogh István 11 .sz.a. id.m. 46.0. 50 Beregszászi Pál könyveit maga adta ki, bizonyítja ezt az 1859-ben készült plakát-hirdetés, melyben közli, hogy melyik könyvét és milyen áron lehet Péterfia u. 344. sz. a. lakásán megrendelni. Ezen kívül Tóth Mihály Vasárnapi Újságban írt nekrológja is felsorolja azokat a műveket, melyek a professzor özvegyénél leszállított áron elhalálozása után még kaphatók voltak. Ennek ellenére ma Debrecenben az Egyetemi és a Kollégiumi Könyvtárban sem található meg Beregszászi valamennyi művel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom