A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871

80 megnyugvással tudomásul vettek s ezzel a büntető eljárás 1061 vádlottal szemben már az első f okon jogerősen befejeződött. 453 ítélet (51.5%) ellen az ügyész, illetve a vádlottak , sok esetben az ügyész is és a vádlottak is fellebbezést jelentettek be, így 1273 vádlott cselekményét a Királyi Tábla bírálta el. A fellebbviteli eljárásra vonatkozó számszerű adatokból következtetés von­ható le a bíróságok munkájának szakmai színvonalára. A büntető ügyekben az ügyész abban az esetben élt perorvoslati jogával, ha a bíróság ítélete nem felelt meg valamennyi törvényes követelménynek vagy a ki­szabott büntetés mértéke - véleménye szerint - nem állt arányban a vádlott bűnössé­gének fokával és elkövetett cselekményének súlyával. A vádlottak viszont a maguk egyéni szempontjai szerint, elsősorban a kiszabott büntetés mértéke alapján döntik el, hogy az ítéletet igazságosnak ismerik el vagy szükségesnek érzik annak felül­vizsgálatát. Fellebbezés folytán 453 ítélet került a Királyi Tábla elé. A fellebbviteli bí­róság a törvényszék 311 ítéletét indokai alapján helybenhagyta s 98 ítéletét változ­tatta meg akként, hogy a büntetéseket enyhítette, illetve súlyosbította, de ezek mér­téke nem volt jelentős. Mivel a büntetés mértékének megállapítása bírói mérlegelé­sen alapul, ha nincs feltűnő aránytalanság az első és fellebbviteli bíróság által kisza­bott mérték között, ennek nincs jelentősége a bíróság működésének megítélése te­kintetében. Előfordul, hogy a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi az első bíró­ság ítéletét, új eljárást és új ítélet meghozatalát rendeli el. A Kir. Tábla a kerületi törvényszék 8 ítéletét illetően határozott így. Az ilyen döntések általában hátrányos megítélést vonnak maguk után, érdemes ezért a 8 ítéletet áttekinteni. 1. Kovács Józsefet és 3 társát állatlopások miatt 2-2 évi illetve 6 hónapi börtönre ítélte s az egyik sértett 17 ft, a másik sértett 40 ft kárának megtérítésére kötelezte őket. A hatályon kívül helyezés indoka a kártérítés összegeinek helyes megállapí­tása végett történt. Az új eljárás során azonban a törvényszék megállapította, hogy a 40 ft kár megtérítése már megtörtént, ezért az új ítéletében a kártérítés összegét 17 ft-ban állapította meg. Egyebekben az új ítélet szövege szó szerint azonos volt a hatályon kívül helyezettével.35 36 2. A törvényszék Győrfi József és 5 társát emberölés miatt 3-3 évi, 1-1 és másfél évi börtönbüntetésre ítélte. A Kir. Tábla az ítéletet azért helyezte hatályon kívül, mert - álláspontja szerint - az orvosi látleletben nem volt kellőképpen kifejt­ve, hogy a sértett hulláján talált sérelmek elkerülhetetlenül előidézték - e a halált, vagy pedig a kellő időben igénybe vett orvosi segítség esetén azok gyógyíthatók voltak - e és így a sértett életét meg lehetett volna menteni. Az újabb eljárás során beszerzett orvosi vélemény szerint azonban az áldozat sérülései elkerülhetetlenül halálosak voltak. így ugyanazt az ítéletet hozta meg és ez első fokon jogerőre is emelkedett.'6 3. A törvényszék Ceglédi Jánost és társát a gondatlan emberölés vádja alól felmentette, mert a boncolás adatai és az orvosi vélemény alapján azt állapította meg, hogy a sértett bántalmazása és a halála között okozati összefüggés nincs. A Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 35 Uo. tV.B.756/e. Büntetőperek (a továbbiakban B. perek) 1861. Faso.5.No.8. 36 Uo. 1862. Fase. 5.C. No. 111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom