A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
78 megtartását. A kancellár február 16-án azt válaszolta, hogy a katonai erővel történt behajtások miatt keletkezett bajokon segítő legfelsőbb rendeletet napokon belül kibocsátják. A Hajdúkerület közgyűléseinek az 1848 előtti formák szerinti megtart - hatását pedig a jelen helyzet által szükségessé tett feltételek mellett az uralkodó már megengedte s az erre vonatkozó rendelkezést a Kerület a helytartótanács útján kapja meg. A főkapitány erről 1862. február 23-án értesítette a böszörményi Városi Tanácsot azzal, hogy amint a rendelkezés megérkezik, a közgyűlést azonnal összehívja, hogy a Kerületben a közigazgatást és az igazságszolgáltatást szilárd alapokra lehessen helyezni.29 Néhány nap múlva azonban úgy ítélte meg, hogy a személy és vagyonbiztonság megóvása végett már a rendelkezés megérkezése előtt szükséges a törvényszék összehívása. Ezért március 2-án a törvényszék ülését április 7. napjára kitűzte. Intézkedett, hogy a városok küldöttei a Kovács Miklós alkapitány elnöklete alatt tartandó ülésen jelenjenek meg, az elintézetlen büntető ügyek iratait pedig hozzá, vagy a törvényszéki elnökséghez haladéktalanul terjesszék be azért, hogy az ülés megkezdéséig a tiszti ügyészi hivatal a szükséges előmunkálatokat elvégezhesse.30 Az 1862. április 7. napjára kitűzött ülésen 6 táblabíró, a főügyész, 2 al- ügyész, továbbá Böszörményből és Nánásról 2 tanácsnok és 2 jegyző, Szoboszlóról, Dorogról, Hadházról és Vámospércsről 2 tanácsnok és 2 jegyző, összesen 17 fő, mint a törvényszék tagja jelent meg. Kovács Miklós alkapitány, a kerületi törvényszék elnöke az ülésen elmondta, hogy a törvényszék működésének hosszabb idő óta tartó felfüggesztése a magán- személyeknek és a közbiztonságnak súlyos károkat okozott. A további károk elhárítása érdekében az igazságszolgáltatás megkezdése végett hívta össze a törvényszék tagjait, akiknek komoly és higgadt tanácskozást kívánva, a polgári törvényszék ülését megnyitotta.31 Ezen a napon a tanács a csekély számú peres ügyet érdemben elintézte. A következő napon, április 8-án Kovács Miklós törvényszéki elnök az előző napi ülésen elhangzott szavaira hivatkozással arra kérte a törvényszék tagjait, hogy a közérdektől vezérelve a büntető ügyek tárgyalását kitartással és higgadtsággal, megszakítás nélkül folytassák mindaddig, amíg a Hon zavaros helyzetét tör- vénykezésileg rendbe hozzák. E gondolatokkal nyitotta meg a bűnfenyítő törvényszék ülését.32 Ezzel a Hajdúkerület 1861. november 8-án félbeszakadt elsőfokú büntető igazságszolgáltatása, pontosan 5 hónapi szünetelés után, megkezdődött és folyamatosan működött 1871 december végéig, az egységes állami bíróságok 1872. január 1.napján történt felállításáig. A hajdúkerületi törvényszék működésének 1872. április 8-án megkezdésekor a közigazgatás új rendjének bevezetésével gerjesztett feszültség változatlan volt. Az udvari kancellária és a magyarországi helytartó a bíróságok működését fokozott figyelemmel kísérte, sőt kísértette. A helytartó például 1862. január 9-én az ország Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 29 Uo. 474/1862. sz. 30 Uo. 767/1862. sz. 31 Uo. A polgári tanácsjegyzőkönyvei. IV.B.756/b. l.kötet 1862 április 7. 32 Uo. A büntető tanácsjegyzőkönyvei. IV.B.756/d. l.kötet. 1862 április 8.
