A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
és ellenőrzés nélkül s „a lakosság érdekében tegyenek meg mindent, amit a polgári kötelesség parancsol, a törvények előírnak s a nép jólétével ellentétben nem állanak ”. Mivel az 1861. október 3-án hozott határozat a közgyűlés feloszlatása esetén a tisztségében maradó főkapitányt kötelezte, hogy az új közigazgatási vezető hivatalba lépéséig gondoskodjék a Kerületben a közbiztonság fenntartásáról és a naponta felmerülő ügyek zavartalan intézéséről, Sillye ebben az iratában tájékozta a városok tanácsait az ezekkel kapcsolatban kiadott rendelkezéseiről is. Ezek között a legfontosabb intézkedése az volt, hogy a tisztviselők közül a tiszti főügyészt, házi pénztárnokot, levéltárnokot, fő- és alorvost, várnagyot, csendbiztost és írnokokat kötelezte, hogy további intézkedésig hivatali működésüket kötelesek 1861. december 1. napjáig folytatni, kivéve a levéltárost, az orvosi személyeket, a várnagyot és csendbiztost, mert ők e határidőn túl is tartoznak munkájukat ellátni. Pontosan meghatározta, hogy a visszatartott tisztviselők milyen jellegű ügyeket kötelesek elintézni. A főkapitány a városi tanácsok tagjaihoz - hazafias lelkületűkre hivatkozással - a jövőt illetően a következő „bizalmas felhívást" intézte: A városok semmilyen körülmények között nem maradhatnak vezető nélkül. A Tanácsok intézkedjenek, hogy a főhadnagyok még abban az esetben sem hagyják el székhelyüket, ha netalán a tanácsok erre kényszerülve lennének. A Hajdúkerület nehéz napokban ezt a hazafias magatartást már a legrégibb időkben is, jelesül az 1708. október 11-én hozott határozatában megkívánta. Akkor nemcsak személyes felelősség, hanem pénzbírság terhe alatt kötelességévé tette a városi hadnagyoknak, hogy a háborús idők ellenére az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban vegyenek részt, helyüket semmi szín és ürügy alatt el ne hagyják. Reményét fejezte ki, hogy a mostani hadnagyok nem lesznek kevésbé hazafiak, mint az 1708. évbeliek voltak. Az újabb próbára tevő időszak érthetővé teszi a főkapitány rendelkezéseit közlő irat fennkölt befejezését. „Fogadja a Nemes Tanács és Közönség hazafiúi őszinte üdvözletemet s azon biztosításomat, hogy minden gondolatom a Nemes Városok érdekeinek van szentelve s azok jóllétének és megmaradásának eszközölhetéséért semmi áldozat nem nagy előttem. Védeni fogom azok jogait bármi körülmények közt, minden félelem és tartózkodás nélkül utolsó lehelletemig: si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae ! Éljen a Haza, éljen a szabadságnak ős bölcsője a Hajdúkerület!. ” 21 Sillye Gábor nem tévedett, amikor borúlátóan ítélte meg a politikai helyzet várható alakulását és igyekezett a városok tanácsait a helytállásra felkészíteni. November 12-én már kézhez is kapta Forgách Antal magyar kancellár Bécsben 1861. november 5-én kelt értesítését a kormányzás új rendjének bevezetéséről. Ennek szükségességét Ferencz József legfelsőbb kéziratában azzal indokolta, hogy Magyarországban a helyhatóságok nagyobb része lázadással határos nyílt ellenszegülést tanúsít a rendezett állapot visszaállítása végett kiadott felsőbb rendelkezésekkel Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. ___________________________73 21 Uo. A főkapitány iratai. 594/1861. E jelzet alatt a többszörösen javított szöveg fogalmazványának egyrésze a tenyérnyi tintafolt miatt nem olvasható. Emiatt felhasználtam a HBML-ben (Debrecenben) az V.B.441/a-d .Hajdúszoboszló város közgyűlési iratai 1861 .évi állagában őrzött főkapitányi irat eredeti aláírással ellátott kiadmányát is
