A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
le miatt, amelynek ellent nem áll ugyan, de azt kénytelen törvényszegésnek minősíteni és ellene ünnepélyesen óvást emelni. 15 1861. szeptember 1-én reggel, egy Böszörményben beszállásolt lovassági tiszt 30 katonával és 5 zsandárral megjelent a Kerületi Székháznál és a debreceni Katonai Parancsnokságra hivatkozással Erdős József állítólag szabadságos katonának a börtönből kiadását követelte. A Székházban jelen volt tiszti főügyész a törvényre hivatkozással ezt megtagadta, mire az 5 zsandár szuronyt szegezve berohant a Székházba. Ott a tiszt a börtönőrök fegyvereit lefoglalta, majd a káplár szobájában a börtön lakatjának a kulcsát megtalálta, de azzal a lakatot nem tudta kinyitni, ezért azt egy nagy kalapáccsal „hősileg leverte", Erdős Józsefet a Kerület bilincsével megvasaltatta és „nagy diadal érzettel ” a börtönből elkísértette. A kerületi tiszti főügyész így számolt be a történtekről az 1861. szeptember 3-án tartott közgyűlésen. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a Kerület csendbiztosa Nagykálló környékén egy sok rendbeli birka tolvajlással terhelt Orosz Mihály nevű egyént elfogott, de a zsandárok azzal az ürüggyel vették el a keze alól, hogy katona és bekísérik igazoltatás végett a katonai hatósághoz, pedig Orosz valószínűleg a zsandár gazdasszonyának a rokona volt. A tiszti főügyész bejelentése alapján a közgyűlés részletesen kifejtett, jogi érvekkel alátámasztott határozatot hozott az önkényes beavatkozások megszüntetése ügyében. A határozatot a szükséges intézkedések megtétele végett felterjesztették a helytartótanácshoz és 1-1 példányát tudomás és támogatás végett az ország összes törvényhatóságának is megküldték. 16 Az önkényeskedések ezt követően is folytatódtak és semmi jele nem volt annak, hogy a hatalom megbékélésre törekszik. Nyílván a közéletben érezhető feszültség késztette Sillye Gábor főkapitányt arra, hogy az 1861. október 3. és következő napjaira összehívott közgyűlést megnyitó beszédében felhívja a megjelenteket „a szőnyegre kerülő, komoly megfontolást igénylő tárgyak feletti higgadt tanácskozásra ... A jelen közgyűlés folyamata alatt is a szeretett haza elvitázhatatlan alaptörvényei szellemében, ezen Kerület újra lett alakulása alkalmával kimondott hazafias alapelvekhez szigorúan hű határozatokat hozzanak". Sillye Gábor megnyitó beszédének elhangzása után „indítványba tétetett” a következő javaslat: Szomorú példák vannak már hazánkban arra, hogy az alkotmányhoz szilárd és tántoríthatatlan ragaszkodásuk miatt törvényhatóságokat a tényleges hatalom szava feloszlatott. Ez a sors, az e pillanatban még együtt tanácskozó kerületi közgyűlést is talán már a közel jövőben elérheti. Ezért még mielőtt a jelen közgyűlés tárgyainak felvétele megtörténnék, szükséges és célszerű lenne arra az esetre határo- zatilag intézkedni és minden lehetséges törvénytelen lépés ellen most, akkorára óvást tenni. A jegyzőkönyvből nem tűnik ki, személy szerint ki terjesztette elő ezt a javaslatot, de bárki is, előre látó, gondolkozó főre vallott, aki tisztában volt azzal, hogy az ilyesféle betiltó rendelkezést azonnal végre kell hajtani, közgyűlést már nem lehet összehívni, tehát a feloszlatott szerv tagjainak nincs lehetősége az együttes Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 59 15 Uo. A büntetőtanácsjegyzőkönyvei. IV.B.756/d. 1.kötet. 1861 augusztus 28. No.108. 16 Uo. 1861 szeptember 3-iki kerületi közgyűlés jegyzőkönyve. 461.sz.
