A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
66 ezen az ülésen részletes utasítást dolgoztak ki a jegyzőkönyvek szakszerű alaki és tartalmú megszerkesztésére.10 Ebben az időpontban az Országbírói Értekezlet által javasolt Ideiglenes Törvénykezési Szabályok jóváhagyása még nem történt meg. A törvényszék tagjai annak érdekében, hogy a büntető ügyek tárgyalása halasztást ne szenvedjen, az ülésszak második napján - június 7-én- a fellebbezési jog gyakorlásával kapcsolatban, a jövőben is betartandó következő eljárásjogi elveket fogalmazták meg: A törvény előtti egyenlőség elve következtében a büntető ügyek tárgyalására a nem nemes vádlottak is írásban idézendők, védelmükre ügyvédi segítséget tetszésük szerint választhatnak és a hozandó ítélet ellen korlátozás nélkül élhetnek a fellebbezés jogával. Abban a kérdésben, hogy az előzetes letartóztatásban lévő, szabadságvesztésre ítélt vádlott fellebbezés esetén továbbra is fogva tartandó-e, vagy szabadlábra helyezendő, állandó szabályt hozni lehetetlen. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, hogy a vádlott szabadlábra helyezése vagy a büntetés végrehajtását hiúsítaná meg, vagy a közerkölcsiség és vagyonbiztonság veszélyeztetésére szolgálhatna, már pedig a törvény azt mondja „Salus publica supremus lex esto" (a köz érdeke a legfőbb törvény). Ennélfogva az egyes esetekben felmerülő kérdésben a törvényszéknek kell döntenie a következő tájékoztató jellegű eljárásjogi elv figyelembe vételével. Valamint a perbe idézés előtt a bűncselekmény eltitkolásának megakadályozása céljából a tettes letartóztatásának törvényes akadálya nincs, ugyanígy nem ütközik törvénybe az ítélet ellen bejelentett fellebbezés esetén a vádlott letartóztatása abban az esetben, ha a bűncselekményt a közerkölcs ártalmára, vagy a társadalmi élet, a vagyon és személy biztonság sérelmére követte el, továbbá, ha a fogva lévő vádlott szabadlábra helyezése a közerkölcsiség, a személy és vagyonbiztonság veszélyét vonná maga után, végül, ha a vádlott szökésétől, különösen vagyontalansága esetén, alaposan tartani lehet. A szabadlábra helyezés csak abban az esetben rendelhető el, ha egyébként a vádlottnak lakóhelyén elegendő ingatlan vagyona van, vagy két kifogás alá nem eső személy megfelelő biztosíték letétbe helyezésével kezességet vállal. 11 A biztosíték összegét minden esetben a törvényszék állapította meg s a kezesek arra vállaltak kötelezettséget, hogy a szabadlábra helyezett vádlott a törvényszék által kitűzött időpontban pontosan megjelenik, ha ennek nem tesz eleget, a kezesek a biztosíték összegét elvesztik. Gróf Apponyi György országbíró 1861. július 23-án értesítette a hajdúkerületet, hogy miután a király az Országbírói Értekezlet által javasolt Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat helyben hagyta, az országgyűlés képviselőháza 1861. június 22-én és a főrendiház július 1-én hozott egybehangzó határozataiban azokat ideiglenes kisegítő gyanánt használhatóknak kimondta s addig, míg az alkotmányos törvényhozás másképp nem rendelkezik, azonnal mindennemű törvényes eljárásaikban állandó zsinórmértékül követik. Egyúttal megküldte a Szabályok hivatalos kiadásNagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 9 Uo. 1861-5-6. 10 Uo. IV.B.756/d. A büntetőtanács jegyzőkönyvei. 1. kötet. 1861 .június 6. No. l.és 2. 11 Uo. 1861 június 7. No.39. __________
