A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
54 sekkel és egymáshoz történő illesztésével foglalkozik. Értekezik az egybetoldásról, csapolásról, lapolásról, kapcsolásról, fogazásról és rovátkálásról.68 A harmadik részben a tetőszerkezetek hibaforrásainak elkerülésére hívja fel a mesterek figyelmét: „Mindenek felett kerülje az ácsmester, hogy ok és felesleg szegleteket, ki és behajtásokat a’ fedélen ne hagyjon, mivel az által nemcsak a’ költség szaporíttatik, hanem kár is okoztatik, mert olly helyek az eső és hóvizet felfogván, sokáig feltartóztatják: ha pedig kéntelen hagyni, illy helyet jól bezárni, és a’ víz beszivárgása ellen bátorságban tenni legnagyobb törekedése legyen...”69 Megmutatja, hogyan kell többszárnyú épület tetőszerkezetét elkészíteni, továbbá, hogy milyen rajzokat kell a tetőszerkezeti tervnek tartalmazni: „... 1. fennálló rajz (a fedél végrajza), 2. fekvő rajz, 3. oldalrajz (keresztülvágott rajz)...”70 A negyedik részben a tetőhéjazat anyagairól szól igen részletesen: rézpléh, vaspléh, cseréptégla (lapos cseréptégla), palakő, kőzsindely, zsindely. Részletesen leírja, hogy melyik anyagot hogyan kell a tetőre szakszerűek felrakni, pl. a cseréptéglákat felrakás előtt jól meg kell vizsgálni, a tetőn pedig „ - oly móddal, - (hely elhelyezni) - hogy az első sorban lerakott cseréptéglának közét, vagy nyílását a felibe rakodó második sor, mindenütt a közepe által fedezze...”71 Ehhez a művéhez 76 színezett rézkarcot mellékelt. Rajzprofesszori működésének befejezésével még nem érezte bevégzettnek rajzesztétikai tevékenységét, ezért 1859-ben kiadta a rajzolás tudományának harmadik kötetét: - mely már a perspektivikus ábrázolással kapcsolatos - „A tárgyaknak a látás tudománya szerinti ismertetése és rajzolása” címen. Mindezt a mű előszavában el is mondja: „Miután a rajzolás tudományának kezdete czimzetü munkámban a természetes tárgyaknak mérnöki előállítására megkivántató szabályokat, és a rajzolatok készítésére szolgáló eszközöket előmutattam: szükségesnek láttam, a tárgyaknak a látszás tudománya szerinti lerajzolására vezető ismereteket és szabályokat is előmutatni, mivel a látszás szerinti rajzolásnak ismerete és tudása minden rajzoló egyénnek elmulhatatlanul szoros kötelessége: mert már a mérnöki módon s a közönségesen bevett mértéknek megfelelőleg, rajz-eszközöknek használata, vagy csak szabad kézzel állít is elő rajzolatot, mégis megkivántatik, hogy azon rajzolat látszás szerinti képnek is megfeleljen s annak szabályai belőle kitűnjenek...”72 „Mi okozza azt, - teszi fel a kérdést, - hogy ugyanazon nagyságú, magasságú, és szélességű, de különböző távolságra álló tárgyak nem egyenlő kiterjedésüeknek látszanak, sőt mennél távolabb esnek a tárgyak a szemlélőtől, a tárgyak mindig ki- sebbedni és a nagyon távollevők egészen elenyészni tetszenek. A mérnöki tudományok sorában, a szemtudományról (die Optik) való értekezés világosit fel, ahol az adatok elő, hogy minél nagyobb fokú szeglet alatt tűnik valami tárgy szemünkbe, annál nagyobbnak, ellenkező esetben annál kisebbnek látni azt.”73 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 68 U.o. 17-94.0. 69 U.o. 105.O. 70 U.o. 245.0. 71 U.o. 342.0. 72 Beregszászi Pál: A tárgyaknak a látszás tudománya szerinti ismertetése és rajzolása. Készítette Beregszászi Pál hites mérnök, XII.Rajztáblával Debreczenben. Nyomtatott a Város Könyvnyomdájában. 1859. Bevezető. 73 U.o. 9.0.
