A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 1859. december 20-án császári nyílt parancs „Új iparrend”-et hozott létre, mely az iparoktatásról is intézkedik, s 95. §-a szerint „A tanítómester köteles a ta- nonciparos kimíveltetésére ügyelni, s tőle az erre megkívántató időt és alkalmat más szolgáaltra való fordítás által elvonnia nem szabad. A mester tartozik a kiskorú ta- noncot... a törvényileg kiszabott oktatások látogatására is szorítani.”39 Mivel ez a rendelet olyan helyről jött, melynek törvényes voltát a nemzet kétségbe vonta, s emiatt be sem tartotta, a céhmestereknek eggyel több okuk lett arra, hogy inasoktól a rajziskola látogatását ne követeljék meg. A kiegyezés után az analfabétizmus felszámolására létrejött az 1868. évi XXXVIII. te. a népoktatásról. Ez a törvény azonban az ipari tanulók oktatásával nem foglalkozott. Ezért Simonffy Imre rendőrkapitány, - később Debrecen város polgármestere, - 1869-ben 680, - általa összeíratott - iparostanonc oktatása érdekében külön iskola felállítására tett javaslatot. A javaslat megvalósítása érdekében azonban további intézkedés nem történt. 1872-ben kiadták a VIII. tc-et, melynek 42. §-a igen szűkszavúan intézkedik arról, hogy a mester „... köteles az iparos tanoncát iskolába járásra szorítani,”. Ennek hatására alakult meg Debrecenben az „Iparos ifjak betegsegélyző és önképző egyesülete”, mely tagjait vasárnaponként rajzoktatásban részesítette. 6. ábra 7. ábra 39 U.o.