A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Tóth Ágnes: A debreceni Tisza István Tudományegyetem alapítványai a két világháború között
320 Tóth Ágnes: A Debreceni Tisza István Tudományegyetem... 10. Az alapítványra való fölvétel mindig egy esztendőre szól. Évi 1000 / Ezer / koronánál több segélyben soha senki se részesüljön, ennyit pedig, ha van rá fedezet, minden segélyezett kapjon. Egyelőre az alapítványi tőke rendelkezésre álló kamatainak 50 %- a lesz kiadandó évi segély gyanánt. Az évi ezer koronán túl eső olyan összegek, amelyekből újabb ezer koronás segélyek még nem telnek ki, a tőkéhez csatolandók. Az egyenes ági leszármazottaknak azonban - föltéve, hogy erre külön pályáznak- az utóbb érintett rész összegek is kiadandók. De egy kérvényező így sem kaphat többet ezer koronánál. 11. Ezt az alapítványt bíróságokkal, más hatóságokkal és harmadik személlyel szemben a debreczeni M. Kir. Tudományegyetem rectora jogosított és köteles képviselni. Ezen kívül köteles a debreczeni M. Kir. Tudományegyetem tanácsa arra is, hogy az 1919. esztendőtől fogva az alapítvány számadását minden év február hónapjában, külön tanácsi jegyzőkönyvi szám alatt , nyilvántartás végett jegyzőkönyvbe vegye. Ennek a jegyzőkönyvi számnak az alapítvány életbe lépése után csak a következő két adatot kell kitüntetnie: a, annak az 50 %- nyi kamatnak számszerű összegét, amely az érintett februári tanácsülés évében január 1- én / a közvetlen megelőző évről / tőkésíttetett, b, az alapítványnak ugyanezen január 1-én , ugyanezen 50% hozzáadásával , de a másik / a kiadandó / 50% figyelmen kívül hagyásával kiszámítandó összes vagyoni erejét. 12. Az alapítólevél, végleges megállapítása után, a debreczeni M. Kir. Tudomány- egyetem tanácsának jegyzőkönyvébe egész terjedelmében beiktatandó. Kelt Érmihályfalván / Bihar vármegyében / a Piacz utcza 577számu házunknál, 1917. évi augusztus hó 31 napján HBML VIII.l/b 90. Az egyetemi tanács 1917. szeptember 27-én tartott ülésén fogadta el 1335/ 1916- 1917.etsz alatt. Eredetileg 2000 koronás névértékű állampénztárjegy képezi a tőkéjét. 1923-ra további befizetéseket követően az alapítvány vagyona 10. 129 koronára nő. Az alapítók szándéka szerint a kamat 50%-a mindenkor a tőkéhez csatolandó, a