A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Bihar vármegye záradéka:) Az 1702. évben, november 12. napján a Kassai Albizottságjelen levele a mellékletekkel együtt felolvasva és kihirdetve. Esküdt jegyző által s. k. (Mellékletek:) a.) Keltezés nélkül A Magyar Királyi Udvari Kancellária javaslata (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fase. III. Anni 1702. 4-7. p. Pontok azokról a javaslatokról, amelyeket a magyar gyalogos katonaság felállítása tárgyában a Magyar Királyi Udvari Kancellária a vármegyék elé kíván terjeszteni, valamint azokról, amiket a hadsereg fenntartása ügyében a Katonai Főhadbiztosság részéről figyelembe veendőnek tart 1. Ami Oszentfelségének a magyar három gyalogezred felállítására vonatkozó olyan szándékát illeti, hogy azok mindegyike tíz századból és egy-egy század kétszáz főből álljon, ily módon együttesen legalább kétezer főnyi állományból, beleértve a magasabb parancsnokság személyi állományát is, annak tisztikarát, továbbá a Horvátországból toborzandó két század erejű egységet, amelynek létszáma egyenként 150 főből állna, mindezekre nézve az a rendelkezés kívánatos, hogy ezek a katonai személyek Magyarország, valamint Horvátország területén összeírassanak, egybeállíttassanak és oly módon gyüjtessenek össze, hogy a kancelláriai rendelkezésnek a vármegyékben történt kihirdetését követő hat héten belül a fent említett magyar és horvát seregtestek a jelenleg csatolt kimutatás számszerű adataihoz híven, a felosztás arányaihoz igazodva minden kerületben egybegyűljenek és a két horvát század ugyancsak Horvátország területén készenlétben álljon, mindegyik a maga téli szálláshelyén oly módon, hogy a fent említett Oszentfelsége kívánságának megfelelően, bármikor szólíttatnak fel a szolgálatra, rendelkezésre legyenek, és azokat sürgősen ki lehessen vezényelni a késlekedés veszélye nélkül. A további királyi parancs részletesebben intézkedik. De annak megérkeztéig a király őfelsége engedélye alapján a katonaság toborzása és összegyűjtése céljából szükséges kiadások részbeni fedezése érdekében Magyarország területén minden porta, Horvátországban pedig minden kémény után a már érvényes kivetési norma és hadiadókulcs összegének megfelelően tizenhét rajnai forintot kell kivetni, amelyet majd a jelenlegi égető háborús szükséglet befejezése után a hadipénztár a hadiadó kifizetésének módja szerint fog érvényesíteni és beszámítani. 2. A munka végrehajtása két kerületben történik, nevezetesen az egyik a Dunán inneni kerület,72 amelynek élére az országbíró őkegyelmessége, gróf Batthyány73 tábornok, horvát bán úr állíttatik, a Dunán túli területek élére, valamint Felső264 Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben 72 A mai Dunántúl területe. 73 gróf Batthyány Ádám