A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
Tardi János tsz elnök a közgyűlésen elmondta, hogy a korábbi években, amikor a tsz országos II. helyezett volt, itt dolgoztak a falu fiataljai, kiválóak voltak az eredmények, de ahogy az ipari üzemek a környéken létrejöttek, a fiatalok között azok elszívó hatása jelentkezett, mert egy olyan nagyüzem, mint a létrejött Tiszapalkonyai Hőerőmű, majd később leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinát a maga kitűnő munkakörülményeivel, a fizetés és lakásviszonyokkal, és egyéb üzemi szolgáltatásokkal, a tsz-ben biztosított lehetőségeket nagyban megelőzte. Az utóbbi három évben az időjárás is kegyetlen volt, mert 1967-ben a vizes talaj miatt a napraforgót csak júniusban tudták elvetni, a nyár folyamán a nagy esőzések miatt többször felvette a víz, be sem lehetett rendesen kapálni. Ezek a körülmények nagyban befolyásolták a terméseredményeket egy ilyen Tisza-menti kötött talajon gazdálkodó termelőszövetkezetben - mondotta Tardi János tsz elnök. Ezen a közgyűlésen vezetőségválasztásra is sor került, mert a korábbi vezetőség mandátuma eljárt. Bizonyára az 1967-évi gyengébb termelési eredmények is hozzájárultak, hogy a tagság elnöknek a következő öt évre Baróczi Andrást választotta. A termelőszövetkezet eredményei az évek folyamán változóak voltak, önálló működése 1973. december 31-ig tartott. 220 ______________________________Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története Nehéz évek A tanácsi munka az 1950-1955 közötti években a begyűjtésre és az adófizetésre orientáltan igen meghatározott volt, a tanácsülési és vb. jegyzőkönyvek arról tanúskodnak. A napirendi pontok 80 %-a az előbbi két témáról és a kulákok üldözéséről szól. Ennek az időszaknak jellemezője az is, hogy minden mezőgazdasági munkát hivatali irányítással végezték, a vetés, az aratás, a cséplés, és minden másféle betakarítás tanácsi irányítással történt, határidővel megjelölve, mintha a paraszt ember nem tudta volna mikor kell végezni az egyes munkákat. Ez azért volt, hogy a terményt a betakarításkor azonnal a beszolgáltatásba szállítsák. Ezek után felvetődik, hogy a paraszt ember miből árult pénzt, amelyből fizetnie kellett a magas adót. A gazdálkodás lényegét, a piacgazdaságot szűntette meg a kormány, ez volt a rendszer parasztpolitikájának a lényege, mert így tudta a dolgozó parasztot anyagilag tönkre tenni, hogy utána csak a tsz-be lépés útját válassza. A végrehajtó bizottság foglalkozott a legeltetési bizottság munkájával is 1953. június 22-én. Ekkor a község területéhez 510 kát. hold legelő tartozott. Ez igen jelentős terület egy kis községben. -Nagysága érthetővé válik, ha utalunk a falu előéletére. - Ebből 105. kat.hold az akkor működő két tsz-hez tartozott, a többi terület magángazdáké volt a legeltetési bizottság kezelésében.19 Az 1953. május 19-i vb. ülésen foglalkoznak a község oktatási helyzetével.20 Tátrai János igazgató-tanító beszámolt az iskola munkájáról. 200 fő beiratkozott tanulója van az iskolának, 5 fő van, aki sok napot mulasztott igazolatlanul, mert a nagy sár idején a szülők nem engedték iskolába. Lemorzsolódás nincs, minden tanköteles korú gyermek iskolába jár. 19 U.o. XXII. 739/a. 5. Tiszagyulaháza 1953. évi tanács és vb. ülések jegyzőkönyvei
