A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története

Ezek a gazdasági feszültségek, a saját földterület hiánya 1908-ban az első telepes község (Tiszagyulaháza) létrehozásához vezetett, melyet a térségben még négy hasonló (Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos, Folyás) követett.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 211

Borsod megyében 1945-ig

Tiszagyulaháza megalakítása jórészt a szederkényi grófi birtokból jött létre, de területi kialakítása a polgári határ területét is érintette, s ez egyben „előjátéka” volt a későbbi telepes falvak létrejöttének is. Ekkor még Pusztagyulaházának nevezték. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1890-ben 349 fő lakott az akkor még Szederkényhez tartozó tanyaközpontban, 1900-ban 330 fő. Az uradalom gazdasági központjából kialakult település földjét a káptalantól az állam megváltotta, hogy azt a Magyar Királyi Állami Földmérési Felügyelőség felparcellázza, és az igényt benyújtó nincsteleneknek törlesztésre átadja. Az új község benépesítésében elsősorban a polgáriak vettek részt, 1903-ban 54 család, közel 300 fő költözött ide, s ezzel lényegében az új község alapjait vetették meg. A telkek felmérése és kiosztása 1906-ban 69 belterületi telket tartalmazó lakóépülettel kezdődött, a telkek nagysága 500-800 öl, egy része udvar, másik része kertművelési ágba tartozott. Ezzel azt is elősegítették, hogy a tulajdonosok a család részére a háztartáshoz való zöldségféléket is megtermelhessék. Ez a belterület volt. A szántóföld kiosztása külön történt, de folytatólagos helyrajzi szám alatt, annak terjedelme 2-6 kát. hold volt, de 14 holdas terület is volt, sőt 25 kát. hold nagyságú ingatlan kimérésével is találkoztunk. 9 A belterületi ingatlanok 1-167 helyrajzi számig, 168 hrsz-tól a szántóföld kiosztását jegyezték be. A birtokrészleti jegyzőkönyv alapján 1906-ban 1695 kát. hold földet (szántó, rét, legelő) osztottak ki Tiszagyulaháza határában. A földosztást négy fordulóban végezték, és az első fordulóban erdőt (füzes) is osztottak ki. Ez bizonyára a Tiszához közeli terület volt.

A határleírási jegyzőkönyv Tiszagyulaháza térképének rajzát tartalmazza, jelölve, hogy a falu nyugati határa Tiszaszederkény a Tisza partján teljes hosszában. A községet Borsod megyéhez csatolták, s a Mezőcsáti járás községe lett, mint ahogy korábban a tiszaszederkényi terület is Borsod vármegyéhez tartozott.

Tiszagyulaháza község alapítását a 27 788/1908. IV. a. belügyminiszteri rendelet tartalmazza. A szederkényi grófi birtokból leválasztott területet Polgár határából elvett területtel is kiegészítették. Az önállóvá válással a község fejlődése megindult. A község benépesítésében elsősorban a polgáriak vettek részt. Ott nagy létszámú zsellér rétegnek az önálló lakás és földterület biztosítása kulcsfontosságú volt. Abban bízva, hogy saját földjükön gazdálkodnak, az évenkénti törlesztés anyagi súlyát is vállalták. Részletes adataink nincsenek az odaköltözőkről, csak a nevük és a lakás helyrajzi száma ismeretes, ezeket közöljük: 10

4 HBML VI. 127/a,b. I. Tiszagyulaháza határleírása, birtokrészleti leírás 1906-1908.

10 U.o. Birtokrészleti jegyzőkönyv. Földmérési Felügyelőség Debrecen