A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A "választott magyarországi király" és Debrecen kapcsolatai 1683-1685
20 mustián és gyűlésen. Ilyen körülmények között ismét Apafihoz fordult a főbíró, aki az ígérgetésen kívül nem sokat tudott tenni a város érdekében.1 A csapataival indulóban lévő váradi pasa szintén szekereket követelt a bírótól, azzal fenyegetőzve, hogy katonáival feléli a várost, ha a szállítás nem történik meg. A váradi beglerbég május 4-én szultáni parancsot kapott, hogy az 1683-as hadjárat fegyver, ágyú és élelmiszer szállításaihoz ökrös szekereket biztosítson a tartományból. Első rendelésre 1000 szekeret kellett eljuttatnia az eszéki táborba. Amikor pedig május 3-án, Sason táborozott a váradi pasa a hozzá küldött debreceniek megöletésével fenyegetőzött, amennyiben Debrecen nem küld tíz szekér árpát. Végül az Erdélyen keresztül érkezett Murad Giráj krimi tatár kán serege június 10- én telepedett le Debrecen mellé, s a város szerencséjére még aznap Szoboszló irányába vonultak el.4 Nem véletlen a váradi török türelmetlenkedése és Thököly készülődése, mert közben a török császár is Nándorfehérvárra érkezett. IV. Mohamed és vezérének köszöntésére népes küldöttség indult el Debrecenből, ajándékokkal megrakott szekereken. A hazatérő esküdt polgárok jelentették a bírónak, hogy Thököly Ю-én félezernyi katonájával Kara Musztafa nagyvezér táborába megérkezett. Az új fejedelem az eszéki hídig kísérte az elvonuló vezért, továbbá a török haderő kalauzolására melléjük rendelt Barkóczy Ferenc és Szepesi Pál kuruc csapatait. Ezzel elvált útjuk, ugyanis Kara Musztafa Bécs felé vonult el és 80 ezres seregével július közepén kezdte meg a vár ostromát. Thököly pedig Sárospatakra távozott, amelyet Saponara önként adott át, mint a Rákóczi birtok központját.5 Az új fejedelem módszerei változtak Debrecen kérelmeinek kezelésében, erre éppen Bábái Zsigmond és a város peres ügye szolgált jó például. A debreceniek nagy meglepetésére Thököly az eset elbírálását a Szerencsen összeült fejedelmi törvényszék elé utalta. Ami tehát a korábbiakhoz képest újszerű volt, az az erőszak helyett az ügy törvényes elintézése. Tovább folytatódott Izdenczi Márton tokaji kuruc kapitány Debrecennel szembeni erőszakos cselekményeinek a sora. Júniusban ugyanis a Tokajba érkezett debreceni vásárosokat elzáratta. Tetézte a cselekmény súlyosságát, hogy a tokaji harmincadosok jogtalanul jártak el a debreceni iparosokkal szemben. Izdenczi június 25-én értesítette a bírót, hogy Bábái Zsigmond panasza nyomán, a pallagi praedium adás-vételi ügyének rendezetlensége miatt záratta el a vásárosokat. A városi tanács küldöttei révén kérte Thökölyt a tokaji sérelmek kivizsgálására. A bíró üzenetében törvénytelennek nevezte a tokaji kapitány eljárását, egyrészt azért, mert az elfogatás Bábái hamis információja alapján történt, másrészt a debreceni iparosok kiváltságait semmibe vették. A küldöttek természetesen ajándékot vittek magukkal, hogy ebben az ügyben Thököly jóindulatát megnyeijék. A Sárospatakon tartózkodó Thököly Bábái ügyének kivizsgálását a szerencsi gyűlés elé utasította. A debreceni iparosokkal kapcsolatban pedig az volt az álláspontja, hogy a fejedelemség rendelkezései rájuk is vonatkoznak, ellenkező esetben messziről kerüljék el a Felvidéket. Annyi eredménye mégiscsak volt a küldetésnek, hogy Thököly utasítást adott ki a Tokajban elfogott vásárosok szabadon bocsátására. Bábái Zsigmond vádjának vizsgálatánál Ubrisi Pál főhopmester, Guth Dániel fő- szekretárius, Absolon Dániel viceszekretárius és Kormos István tokaji harmincados vettek Olveti Gábor: Thököly a magyarországi fejedelem és Debrecen kapcsolata. 1 Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1910. 576., 577. 4 U.o, 577.; Török-magyarkori államokmánytár. Szerk., Szilády Áron, Szilágyi Sándor. Pest, 1871. Vili. k. 323. /Továbbikban : TMÁ/; Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1910. 579.,588. э э U.o. 578., 594-595.; Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre 1657-1705. Bp., 1889. 11. k. 27.
