A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
tő, 1947-ből származó, Kalenda Lóránd-féle rendezési terv a Simonyi út körzetét a város „kertes fürdővárosi” területbe vonta.57 A terv szabályozási elveit, bár jóváhagyást sohasem nyertek, még az ötvenes évek fejlesztéseiben is figyelembe vették. 1949-ben, a kormányzat döntése alapján, egyebek mellett az intézményi és üdülési célú negyedeket is a belterülethez kellett csatolni. A város északi részén bevonásra került a külső és belső körút által közrefogott parkerdő, sőt a tüdőszanatórium és a Köztemető területe is.58 59 Már ebben az időszakban megkezdődött a mély telkek feL darabolása, építési célú „juttatása”. Társasházak (Kalata Gyula) A folyamat az 1953-58 között készített, 1961-ben jóváhagyott Kalata Gyula-féle városrendezési terv alapján gyorsult fel. A szabályozás a Nagyerdő és a városközpont közötti területre társasházas övezetet írt elő.19 A régi villák egy részét méretük, vagy elhagyottságuk miatt állami tulajdonba vették. Bővítésük során a volt nyaralókra emeletet építettek, toldalékokkal látták el. A munkálatokkal az épületek díszítéseit többnyire eltávolították, vagy nem állították helyre. Volt olyan intézménnyé átalakítás, amellyel két, egymástól viszonylag távol eső villát épületfolyosóval kötöttek össze, majd a bővítés miatt bekövetkezett statikai problémák kezelésére az egyik épületet lapos tetővel látták el.60 A nagy villatelkek utcai részén társasházi lakótelkeket alakítottak ki. Az új építkezésekkel a kordivatnak és aktuális építési technológiának megfelelő, különösebb díszítés nélküli társasházak épültek. Az új épületek magassága miatt tökéletes takarásba kerültek a tömbbelső nyeles telkein még fennálló, múltidéző, régi nyaralók. Irodalom BALOGH István: A rendi állam várospolitikája = Debrecen története 2. (Szerk.: Rácz István) - Debrecen, 1981. BALOGH István: A város és népe = A szabadságharc fővárosa Debrecen (Szerk.: SZABÓ István) Debrecen, 1948. BALOGH István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom = Debrecen története 2. (Szerk.: Rácz István) - Debrecen, 1981. BÉNYEI Miklós: A „Margit” = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIII. Debrecen, 1986. BORSOS József: Debrecen szabad királyi város szabályozási térképe - Debrecen, 1930. CALAMUS (BOLDISÁR Kálmán): Simonyi Óbester = Debreczeni Képes Kalendáriom 1914. 114-118. CSOBÁN Endre: A debreceni Nagyerdő története (kézirat, -1930) HBML - XXI. 505/a 113. d. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 199 57 Sápi 1972. 87. 58 Filippinyi - Papp 1997. 87. 59 Filippinyi - Papp 1997. 92. v.ö.: Kalata - Koren 1963. 60 Simonyi út 31. és 33. sz.
