A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
közötti területeken többnyire a közlekedési utakkal kapcsolatban léptettek életbe előírásokat, vagy a földhasználat rendjét, és a „kintlakást” szabályozták. A Nagyerdőre kivezető út mentén az 1810-es években kimért teleksor, amely az út mindkét oldalán, mintegy 100-100 méteres mélységű villatelkeket eredményezett, előzmény nélküli a város addigi történetében. A belsőség határát is jelző városárok északi irányú kihelyezésével ugyan ebben az irányban is bővült a lakott város, de a hatalmas villatelkeket nem kapcsolták a városmaghoz, azokat nem lakások céljára szánták. A város árkának 1862-beli megszüntetése45mérföldkő volt a lakott városrészek és az övező területek rendezésében. Általa nem csak a belsőség fizikai bezártsága szűnt meg egy csapásra, de nyomvonala egy természetes körút helyét is kijelölte. A változásokat élénk figyelemmel kísérte Debrecen lakossága, a döntések nem váltak a város vezetésének magánügyévé. Akkoriban a város széles közönségének fórumai és a hivatali vezetés sok-sok városrendezési elképzelést vitatott meg. Belterületi nyaralók (Aczél Géza) Debrecen város és a körötte lévő külsőségét is magába foglaló átfogó rendezési tervet először a XIX. század végén, Aczél Géza városi főmérnök tett le a város vezetésének asztalára.46 „Vonalzóval szerkesztett” tervében a szőlőskerteket, a kerti utak kiegyenesítésével laza beépítésű kertvárosként rajzolta meg, de a volt Simonyi-gát két oldalán kialakult telekrendszer és utcavonal megváltoztatásával nem foglalkozik, azt eredeti szerkezetében, nagykertes villáknak hagyta meg. Javaslatai alapján 1897- ben került belterületbe a lakott város és a Nagyerdő közötti terület a városkörüli szőlőskertekkel együtt. Ekkortól az északi (belterületi) határ a Nagyerdő lett.47 Aczél 1907-ben átdolgozott terveit 1908-ban fogadta el a korabeli közgyűlés.48 A szabályozási térképen jól érzékelhető a különbség a kis házakkal spontán betelepült szőlőskertek49 és a szintén külsőségi, de eredetileg is (majd kilenc évtizeddel azelőtt!) már mérnöki tervezéssel nyári lakok részére kimért Sétakert szerkezete között. A Nagyerdőn belüli gazdálkodás szabályozására már korábban, 1885-ben elkészítette Török Gábor városi erdőmester a „fürdőkért” rendezésének tervezetét, amelyen villákkal övezett parkerdőt rajzolt. A terv - többek között - bérelhető nyári lakok részére jelölt ki telepítési helyeket.50 Beépítési elképzeléséből a mai Medgyessy sétány nyugati oldalán, a város felőli 3 városi nyaraló megvalósult. A negyedik épület a Régi Vigadó felőli régi erdészházból átalakított üdülőház. A parkerdőre készült rendezési javaslattal egyidejűén alkotott erdészeti szakmai rendezés fontos célja volt, hogy szétválassza a nagyközönség által látogatott erdőt a „vaderdőtől”. Valamiféle rendezés és elhatárolás nagyon időszerű volt, mert ekkorra a volt üzemi területből mind több kikerült az gazdasági célú erdőművelésből.51 Az elképHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. ] 97 45 Sápi 1972. 70. 46 Filippinyi - Papp 1997. 85, 86. 47 A belterület ezzel közel hatszorosára növekedett. - HBML-IV.B 1406/j 24. d. 48/1898. 48 59/4837-1908. bkgy. sz. hat. 44 Csapókért, Honiokkert, Boldogfalva! kert. Tégláskert, Postakert, Széchenyi kert, Tócóskert, Hatvan utcai kert. Túráskert, Csigekert, Vénkert, Libakert, Újkert, Sestakert. 50 DVT 855., v.ö.: Dr. Szemerédy 1996. 137-138. 51 Ilyen volt pl. a keleti oldalon állami bérletben üzemeltetett hosszú távú katonai lőtér. Lödombja a mai Köztemetőben, a krematórium épületén túl ma is látható.
