A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
Papp József: A debreceni Sétakert. 196 Nyári villák a Sétakertben A Nagyerdő déli határával szemben, a Sétakert északnyugati részén felépült villák gazdáinak sürgetésére a századforduló táján kiépítik a Sétakert északi határát jelentő utat az erdő betömött árkán.40 (A mai Nagyerdei körút Simonyi út és Egyetem tér közé eső szakasza.) A nyaralótelkek a Simonyi út nyugati oldalán a mai Bessenyei utcáig, illetve a Sestakert szélét határoló mai Komlóssy útig értek. A XX. század húszas éveiig a teljes Sétakertre jellemzően, többnyire a telkek közepén települtek a villák.41 A házépítési tempó a századforduló táján felgyorsult. A felértékelődött ingatlanok Simonyi útra merőlegesen megosztása révén egyre több házhely alakult ki. Rajtuk még sokáig konyhák nélküli, földszintes, vagy egyemeletes üdülők készültek. Ezek sorában éppen száz esztendeje épült Shoen Zsigmondé a Simonyi út 38. sz. alatt. A következő évben Tamássy Béla építtette fel a mai 25. sz. villát. 1904- ben a 7/a sz. alatt Kovács Gyula vaskereskedő építkezett. 1906-ban Hochfelder Jakab részére Stegmüller Árpád tervezte a 16. sz. alatti nyaralót. 1909-ben özv. Kaszanyiczky Endréné már bővíttette a család 31. sz. alatti, 1875 körül épült nyári lakját. Szomszédjában, a 33. sz. alatt is ebben az évben bővítették Győrffy Aladár nyaralóját. A Simonyi út 1. sz. alatti mai tüdőgondozó épülete 1911-ben, Szilágyi János tervei alapján, Dr. Fráter Imre részére készült. Szintén ebben az évben, ugyancsak Szilágyi tervezte Dr. Varga Elemér részére a 23. sz. alatti emeletes villát. A 4. sz. alá Erdődi Lajos saját magának tervezett és épített házat. Az 1912. évben Stegmüller Árpád is saját magának tervezett és épített nyári lakot az általa tervezett Hochfelder-villa szomszédságába. A mai 40. számú telekre „Pavlovics építész” dr. Kún Béla számára tervezett házat. 1913-ban a 27. szám alatti villa tulajdonosa, Sesztina Jenő csatlakoztatja kész nyaralóját a városi közműhálózatra.42 A házépítésekkel arányosan a közút igénybevétele is mind nagyobb lett. A Debrecen észak-déli tengelyében közlekedő, igen nagy forgalmat lebonyolító közúti gőzvasutat, amelyet Ferencz József is kipróbált, 1911-ben villamos vontatással váltották fel.43 Fejlesztésének lényeges állomása volt, amikor 1927. december 15-én megnyitották a Nagyerdei körúton körbefutó hurokvágányt, amellyel a villamos a teljes vonalhosszon kétvágányúvá vált.44 Szabályozások Debrecen város történetében az első tudatos, teljes belsőséget érintő városrendezési tervet 1802-ben, az egyik legnagyobb tűzvész nyomán alkották. A tíz évvel későbbi városégést követően már ezeket az elképzeléseket dolgozták át. A tervek - érthetően - leginkább a lakott város tűzvédelemére voltak „kihegyezve”. A külsőségekre vonatkozó szabályokat hosszú ideig nem is az építési, hanem a közrend védelmében tett intézkedésekben kell keresni. Akkor is így van ez, ha pl. a temetők, vagy szőlőskertek rendezésére hozott intézkedéseket nézzük, mivel azok, bár igen nagy területekre vonatkoztak, mégis lehatárolt egységeket céloztak meg. Az ezek 40 A kérelmezők óhaját Dr. Tüdős Kálmán ügyvéd, villatulajdonos fogalmazza meg 1902-ben. - IV. B. 1405/b. 182. III. В 25/1900. sz. 41 Katonai térkép (1884-1894) és idézett kataszteri térképszelvények. 42 Mikrofilmtár 43 Szabó D. 1984. 25. 44 Szabó D. 1984. 39.
