A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
194 Papp József: A debreceni Sétakert. kéltségének megfelelően mind több borméréses, táncos, zenés mulatságot engedélyezett, sőt szorgalmazott is benne és körötte az erdei sétányokon.21 Sétakert - Parkerdő A Simonyi-gát melletti, 1844-től Sétakertnek nevezett, továbbra is külsőségi településrész22 meglehetősen drágán kínált üdülőtelkei iránt 1830 után nőtt meg az érdeklődés. 1834-ben már kúriaszerűen beépült telkeket is ábrázol itt a korabeli térkép23. 1843-ra 41 ingatlan eladásáról tudunk. Az üdülőtelkek új birtokosai között gazdag kereskedők, elöljárók, de kollégiumi tanárok is voltak. (Közülük néhány ismertebb név: Simonffy Gábor, Budai Ferenc, Poroszlay Fridrik, dr. Zsebők József.) Az értékesített telkek nagysága zömmel 600-1200 п-öl között volt.24 25 A szabadságharc debreceni eseményei idejében a Nagyerdő parkerdei része, a fürdő és vigadó környéke divatos szórakozóhellyé vált. Az 1849-ben Debrecenbe menekült fővárosi és máshonnan érkezett jövevények is hamar felfedezték, itt pihenték ki fáradalmaikat. A nehéz viszonyok dacára egymást érték a vidám mulatságok.23 A fürdő előtti téren, pl. nemegyszer a Zanini-zenekar szórakoztatta a kivonult közönséget.26 Debrecen északi külsőségében a Sétakert nyaralótelkei, valamint a Nagyerdő kapuján belül a pihenést, szórakozást szolgáló sétányok mind szervesebben kapcsolódtak a város mindennapi életéhez. A kikapcsolódáson túlmenően az oktatás színterévé 1857-től számíthatók e területek. Ferenc József debreceni látogatása során az országban felállítani szándékozott „gazdászati és erdőszeti” országos oktatási hálózat keretei között, a Debrecenben felállítandó felsőbb tanintézet ügye is napirendre került. A debreceni agrár-felsőoktatás elődjeként létesített „Felsőbb Oskola” 1866. október 22-én nyílt meg. Az egyemeletes új „belső” iskola a Sétakert kapujával szemben, a Péterfia utca végén, a Ferencz-piacon létesült27. Az iskolai gyakorlógazdaság területét, benne a bentlakásos alsófokú földműves iskola területét a Nagyerdőn túl, a pallagi puszták nyugati oldalából szakították ki. A tanárok és diákok a tangazdaságot a Simonyi-gáton érték el, sőt számukra a Nagyerdő bemutató terület is lett, mivel azt a város teljes egészében átengedte oktatási célra.28 Az erdei park, a fürdő és vigadó szolgáltatásai iránt megnőtt érdeklődés a Simonyi-gát forgalmában is megmutatkozott. Nem csodálkozhatunk, hogy a szokásos közlekedési formák mellett, 1863-ban már omnibuszt is megérte üzemeltetni a kivezető sétányon.29 A kátyús úton alapzatos makadám burkolatot 1876-ban készítettek.30 A személyforgalom, és az 1847-től üzemelő István Gőzmalom teherforgal21 Komoróczy 1974. 32-33. 22 Nábrádi 1984. 39. 23 Simonyi 1997. 158. (DVT 1106) 24 Komoróczy 1974. 26. 25 Juhász 1948. 284. 26 Kónya 1948. 495. 27 Az épület kétemeletesre bővítve, egyszerűsített homlokzattal ma is áll a Bem téri kórház térre néző épületeként. 28 Papp 1997. 229. 24 Sápi 1972.67. 30 Simonyi 1997. 169. ___________________________________________________________
