A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben

159 forgalomba Zimándy Ignác és Zelenyák János nevű plébánosok könyve, amelyben Kossuth Lajost gyalázták. A Debrecen című újság részletesen beszámolt az ese­ményről és közölte Debrecen város tíz képviselőjének a városi közgyűlés elé terjesz­tett indítványát „Kossuth Lajosra méltán büszke minden magyar szív. Kossuth Lajos nemtelen rágalmazása és meggyalázása egy nemzetünk meggyalázásával s az a mo­dor, mellyel még sírban nyugvó anya emlékét is gyalázat sarával igyekszik bemocs­kolni, két merénylő a politikai fanatizmus és elvetemültség oly jelensége, mely bé­kés politikai küzdelmekben ép oly szokatlan mint jogtalan. Indítványozzuk ennélfogva: mondja ki a közgyűlés, hogy azon hazafiatlan merénylet fölött, melyek Zimándy Ignác és Zelenyáh János nevű plébánosok Kos­suth Lajos hazánk hallhatatlan érdemű és szeplőtelen jellemű nagy fiának emlékeze­tét beszennyezi s ezáltal a magyar nép hálás tiszteletéből kirekeszteni törekedtek s az ezen gonosztevő célzattal Írott szennyművet nemcsak külföldön terjesztik nemze­tünk gyalázatára, hanem újabban a magát „néppártnak” nevező politikai frakció egyik hivatalos közlönye, Lepsényi Miklós szerkesztő felhívása szerint ingyen osz­togatja olvasói között. Debrecen sz. kir. város közönsége megbotránkozásának ad kifejezést és nevezett merénylőket és bűntársaikat minden becsületes magyar hon­polgár megvetésére méltónak ítéli: s egyben hasonló nyilatkozat tételére felhívja átiratilag az összes törvényhatóságokat.”8 Kossuth Lajos születésének századik évfordulója minden korábbi ünnepség­nél tartalmasabb volt és ami külön figyelmet érdemel, hogy 1902-ben nagy számú olyan eseményre, programra és megnyilvánulásra került sor, amely szorosan kötő­dött Kossuth Lajos személyéhez, életűtjához - találóan nevezte az egyik debreceni újságíró az 1902-es esztendőt Kossuth évének. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Kossuth százéves születésnapján Debrecennek nincs szobra Az évfordulóra készülve több ízben és teljesen jogosan vetődött fel, hogy az országban, de a megye több helyiségében is már felállították Kossuth szobrát, de Debrecenben - ahol 1849-ben több hónapon át Kossuth vezetésével dolgozott a kormány, működött az országgyűlés - nem került sor a szobor felállítására. Ez a tény minősítette a város vezetőinek, elitjének, a politikai pártoknak, de a szoboralap lakossági összegyűjtésének kudarca a lakosságnak Kossuth való viszonyát. A Deb­recen című újság 1902 augusztus végén, magát meg nevezni nem akaró szerzőtől közölt cikkel „Várjunk-é 10 évig Kossuth szobrával” a témát ismét napirendre tűzte. A Kossuth-ünnepet rendező bizottság javasolta a városi közgyűlésnek, hogy 10 évig, évente 10-10 ezer koronát rakjon félre a város és ez összegből hozzávéve a gyűjtés folytán begyűlt 24.000 koronát „...hatalmas, Kossuth emlékéhez s a város lakóinak Kossuth iránti szeretetéhez méltó szobrot emelhetünk - 10 év múlva.” A szerző cikkének bevezetőjében érinti a lakossági gyűjtés kudarcát, „siral­mas megfeneklését” de úgy vélte, hogy nem annyira a lakosság áldozatkészsége hiányzott. „Talán inkább a város vezetőinek Kossuth emlékétől való iszonyodása bénította meg a gyűjtés sikeres előhaladását.” Az előterjesztésről a következőt írta 8 A cikk Kossuth gyalázói és debreceni képviselők indítványa a városi közgyűlésre címmel jelent meg a Debrecen című újság 1898. május 24-i számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom