A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
159 forgalomba Zimándy Ignác és Zelenyák János nevű plébánosok könyve, amelyben Kossuth Lajost gyalázták. A Debrecen című újság részletesen beszámolt az eseményről és közölte Debrecen város tíz képviselőjének a városi közgyűlés elé terjesztett indítványát „Kossuth Lajosra méltán büszke minden magyar szív. Kossuth Lajos nemtelen rágalmazása és meggyalázása egy nemzetünk meggyalázásával s az a modor, mellyel még sírban nyugvó anya emlékét is gyalázat sarával igyekszik bemocskolni, két merénylő a politikai fanatizmus és elvetemültség oly jelensége, mely békés politikai küzdelmekben ép oly szokatlan mint jogtalan. Indítványozzuk ennélfogva: mondja ki a közgyűlés, hogy azon hazafiatlan merénylet fölött, melyek Zimándy Ignác és Zelenyáh János nevű plébánosok Kossuth Lajos hazánk hallhatatlan érdemű és szeplőtelen jellemű nagy fiának emlékezetét beszennyezi s ezáltal a magyar nép hálás tiszteletéből kirekeszteni törekedtek s az ezen gonosztevő célzattal Írott szennyművet nemcsak külföldön terjesztik nemzetünk gyalázatára, hanem újabban a magát „néppártnak” nevező politikai frakció egyik hivatalos közlönye, Lepsényi Miklós szerkesztő felhívása szerint ingyen osztogatja olvasói között. Debrecen sz. kir. város közönsége megbotránkozásának ad kifejezést és nevezett merénylőket és bűntársaikat minden becsületes magyar honpolgár megvetésére méltónak ítéli: s egyben hasonló nyilatkozat tételére felhívja átiratilag az összes törvényhatóságokat.”8 Kossuth Lajos születésének századik évfordulója minden korábbi ünnepségnél tartalmasabb volt és ami külön figyelmet érdemel, hogy 1902-ben nagy számú olyan eseményre, programra és megnyilvánulásra került sor, amely szorosan kötődött Kossuth Lajos személyéhez, életűtjához - találóan nevezte az egyik debreceni újságíró az 1902-es esztendőt Kossuth évének. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Kossuth százéves születésnapján Debrecennek nincs szobra Az évfordulóra készülve több ízben és teljesen jogosan vetődött fel, hogy az országban, de a megye több helyiségében is már felállították Kossuth szobrát, de Debrecenben - ahol 1849-ben több hónapon át Kossuth vezetésével dolgozott a kormány, működött az országgyűlés - nem került sor a szobor felállítására. Ez a tény minősítette a város vezetőinek, elitjének, a politikai pártoknak, de a szoboralap lakossági összegyűjtésének kudarca a lakosságnak Kossuth való viszonyát. A Debrecen című újság 1902 augusztus végén, magát meg nevezni nem akaró szerzőtől közölt cikkel „Várjunk-é 10 évig Kossuth szobrával” a témát ismét napirendre tűzte. A Kossuth-ünnepet rendező bizottság javasolta a városi közgyűlésnek, hogy 10 évig, évente 10-10 ezer koronát rakjon félre a város és ez összegből hozzávéve a gyűjtés folytán begyűlt 24.000 koronát „...hatalmas, Kossuth emlékéhez s a város lakóinak Kossuth iránti szeretetéhez méltó szobrot emelhetünk - 10 év múlva.” A szerző cikkének bevezetőjében érinti a lakossági gyűjtés kudarcát, „siralmas megfeneklését” de úgy vélte, hogy nem annyira a lakosság áldozatkészsége hiányzott. „Talán inkább a város vezetőinek Kossuth emlékétől való iszonyodása bénította meg a gyűjtés sikeres előhaladását.” Az előterjesztésről a következőt írta 8 A cikk Kossuth gyalázói és debreceni képviselők indítványa a városi közgyűlésre címmel jelent meg a Debrecen című újság 1898. május 24-i számában.
